Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

519 Közjog—magánjog. Irta: dr. Tóth Lajos, egyetemi tanár. (Folytatás.) Az is kétségtelen, hogy az egyén, mint államtag, jogai­val, mivel ezek neki az állam érdekében adattak, élni tarto­zik, ám az egyén, mint magánszemély is tartozik élni jogai­val, mivel ezek neki nem csupán a saját érdekében banem... a másik félnek és a köznek az érdekében is adattak.57 íme valójában, amint a közjognak, ugy a magánjognak a gyakorlása is kötelesség,58 a magánjogi viszonyra sem áll az, hogy az egyik fél csak jogosult, a másik csak kötelezett volna. így pl. a kölcsöntadó jogosult is (a pénz fölvételére), kötelezett is (ugyanerre)59 a kölcsönvevő is kötelezett is (a pénz átadására), jogosult is (ugyanerre), vagyis: „azon egy személy a jogositott ifi, a kötelezett is és pedig ugyanarra jogosított, amire kötelezett" épen ugy, mint az egyének, mint államtagok viszonyában." Ugyanez áll az adásvételi szerzó'désen nyugvó jogvi­tzonyra.00' Nevezetesen ha a jogviszonyban fekvó' két rész­viszony közül csak az egyiket (csak az árura vonatkozót, vagy csak az árra vonatkozót) veszem: a vevó' jogosult is (az áru átvételére), kötelezett is (ugyanerre), az eladó is köte­lezett is (az áru átadására), jogosult w (ugyanerre). K. T. 345. §)01 Am Conchának az imént adott szétválasztása, mint ki­indulási pont épannyira jellegzetes a közjog és a magán­jog közötti különbség tekintetében, mint Ulpianus hires ellentétezése: a különbség az, hogy Ulpianus az érdek minemüségén, Cohcha a jogviszony minemüségén vá­lasztja szét a jelenségeket. Ulpianus az okot, Concha 87 A fejlődés iránya is az, hogy a magánjog világában mindinkább előtérbo lép a másik fél érdeke és a köznek az érdeke: a hitelezői pozició­kat a jog mindinkábh a másik fél érdekére ós a köznek az érdekére tekintve méri ki. Ez bizonyára közjogi beszivárgás a magánjogba. A középkorban ennek a fordítottja volt szemlélhető. A magánjog beszivárgott a közjogba. 06 V. ö. Szerző, Magánjog, I. 76. lap: ,.Azt az embert, aki a pénzt kölcsön adta, nemcsak jogosultság illeti, hanem kötelesség is terheli, ne­vezetesen kötelezve van arra, hogy a kölcsönvevő által a lejáratkor kellő­képen felkínált pénzt átvegye. (V. ö. 15. lap 2. ós 1. jegyzet, 16., 18., 24. lapok is.) w A gyakorlásra vonatkozó kötelesség különböző erősségi foka az egyes jogosítványoknál közjog és magánjog világában egyaránt. 60 V. ö. Szerző, Magánjog, T. 77. lap, VII. és 79. lap 1. jegyzet. 91 A kölcsönnél egy a cansa (a kölcsön), az adásvételnél kettő a cansa: az e'adás meg a vétel, melyek azonban mégis egy causa-t alkotnak (ax adásvételt).

Next

/
Oldalképek
Tartalom