Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

520 az okozatot mondja. Mind a két szembeállítás szándékos kiélezése a különbségnek, teljes tudatában annak, hogy a felállított tétel csak kiindulási pont, mely a fokozatokat megengedi; és csakugyan: a két szembeállított tételt az átmenetek egész sorozata kapcsolja egybe: ezért van az, hogy közjog ós magánjog között éles határvonalat húzni nem lehet (lásd I. alatt mondottakat) és ha valaki mégis ezt akarja tenni, szándékosan ki kell éleznie a különbséget. Nagy érdeme Conchának, hogy uj szempontot adva, olyan térre terelte a figyelmet, honnan a jogviszonyok belső lényegének, tartalmának vizsgálatával uj eredmények produkálhatok. XIV. A magánjogi és a közjogi viszonyt igy fordítanám szembe egymással: A magánjogi jogviszonyban, pl. kölcsönszerződésen nyugvó magánjogi viszonyban két részviszony van. Az egyik rész viszonyban ott van a kölesöntadó jogosítványa a pénz fölvételére és a kölcsöntvevő kötelezettsége a pénz átadására. Mind a kettő a kölcsöntadó magánérdekéből való ós ezért magánjogi. A másik rószviszonyban ott van a kölesönt vevő jogosítványa a pénz átadására ós a kölcsöniadó kötelezettsége a pénz felvételére. Mind a kettő a kölcsönt vevő magánérdekéből való és ezért magánjogi.62 Ezt látom, ha a jelenséget hosszmetszetben vizsgálom. Keresztmetszetben vizsgálni pedig a jelenséget: mind a két oldalon látok egy jogosítványt és egy kötelezettséget. A magánjogi jogviszonyban fekvő két rószviszony közül az egyik előtérben áll. A felvett példában előtérben áll az a részviszony, amelyben a kölesöntadó jogosítványa a pénz felvételére és a kölcsöntvevő kötelezettsége a pénz átadására áll.03 Minek az oka nyilván az, hogy az általa védett érdek gazdaságilag súlyosabb, mint a másik részviszony által védett érdek. A közjogi jogviszonyban pl. a választói jogviszonyban is két rószviszony van. Az egyik részviszonyban ott van a szavazatszedő jogosítványa a szavazat felvételére és a szavazó polgár kötelezettsége a szavadat leadására. Mind a kettő közérdekből való, ezért közjogi. A másik részviszonyban ott van a szavazó polgár jogosítványa a szavazat leadására és a &za 01 Minden magánjogi jogviszonynak van közjogi szinesete, lia arra tekintek, hogy minden magánjogi viszony az adóénak és a köznek az érdekére figyelemmel van megkonstruálva és ha tekintek arra. hogy másodrenden, minden magánjogi viszony közérdeket is véd. 03 Ugy, hogy eleó* reáfekinféöro ezt a részviszonyt látom meg. A másik részviszonyról sokan egészen meg is feledkeznek.