Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - A terror pszichológiája [1. r.]

518 den zsarnoknak, nem mozdulatlan tetszhalottakra, hanem mozgásra képes, de engedelmes rabszolgákra van szüksége. Ebből a postulatumból bontakozik ki a terror negyedik eleme: a teljes kritika nélküli behódolás ós vak engedelmes­ség, ÜŰ az emiitett négy elem, t. i. célkitűzés, rémités, félelem és behódolás egy komplexumban fellep, — teljessé less a terror szintézise. Ha egyik vagy másik hiányzik,^ a terror szintézise nem jön létre. Ha hiányzik a célkitűzés, a kény­szerítés a patológia körébe tartoflik; ha a rémités objektív realitása hiányzik, de van rémülés és behódolás, a gyávaság kóros formája jelenik meg előttünk. Ha pedig a rémülés hiányzik vagy elmarad a behódolás is, vagy ha ez mutatkozik ugyan, ez ceak látszat ós szinlelés avégből, hogy a kellő pil­lanatban fellázadjon a leigázott erkölcsi egyéniség s leteperj6 kínzóját. — Végül, ha a terror mindegyik eleme fenforog s a megrémített ember vagy csoport még sem hódol be, csak két eset lehetséges. Vagy a megrémült haljáltmegvető kétségbe­eséssel ront neki zsarnokának, amikor vagy egyik vagy má­sik a küzdelem terén halva marad," vagy a megrémitett azt az elvet követi, hogy szégyen ugyan a futás, de hasznos és el­menekül. Ez azonban csak egyéni akció lehet, mert ha egész csoport vagy osztály áll szemben a zsarnoki hatalomra került osztállyal, csak késhegyig menő harc keletkezhetik vagy föl­tétlen behódolás. Miután azonban a behódolás nem meggyő­zés ós meggyőződés eredménye s.nem logikai folyamat, a be­hódolás sohasem jelenti a megnyugvást s a hamu alatt min­dig eleven a parázs, mely várva várja, szívszorongva lesi azt a szellőt, mely a zsarátnokot lángra lobbantja és a zsarnokok hevenyészetten és sietve felépített palotáját porrá égeti. Nem kell ezt az igazságot bizonyítani, mert mikor a behódoíást bru­tális, nyers erőszak váltja ki, annak nyomán uj, a régivel ellenkező meggyőződós sohasem keletkezhetik, mert az elta­posott erkölcsi egyéniség él és eleven s az eltiprás annak er­kölcsi vitális energiáit nem bénítja meg soha, sőt megacé­lozza, erősebbé teszi azt és kiolthatatlan gyűlöletet vált ki. Épen azért nem lehet állandó a terror alkotása soha, mert az az elnyomatásból zsarnoksághói s leigázásból burjánzik ki; az ilyen alkotásokat pedig lépten-nyomon kiséri a gyűlölet, a bosszú és megtorlás vágya, mint az árnyék s csak az alkal­mat lesi, hogy a piszkos, erkölcstelen és gonosz élősdieket le­rázza magáról, mihelyt gúzsba kötött karjait meg tudja moz­dítani, miről bőséges tapasztalatokat szerezhettünk a kom­munizmus hajmeresztő uralma alatt, amit megfigyeléseim alapján lépten-nyomon be fogok tanulmányom folyamán mutatni. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom