Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A szövetkezetekről

3G igazollak be, hogy a B. P. szabályaitól való eltérés háború idején kivül is szükségessé válhatik. De azonkívül a rendelettel való szabályozás, ha meg is van a kellő felhatalmazás, mindig bizonyos idegenkedést, bizonyos idegességet vált ki, és tápot nyújt a rendelet törvényességének vitatására.. Mindez amellett szól, hogy a B. P. szabályaitól eltérő eljárás törvényileg állapittassék meg és csupán az életbeléptetés tartassék fenn a kormánynak. Természetesen itt is lehetne bizonyos garanciákról gondoskodni. Pl. az összkormány jelölné meg a területet s a bűncselekményeket, melyek tekintetében és ahol a rendkívüli szabályzat alkalmazást nyerjen. Sőt a garancia fokozása végett kötelezővé lehetne lenni a törvénykezésnek való bejelentést, avagy az elrendelés kérdésébe beleszólást lehetne engedni a Curiának is. * A most elmondottak állanak a statáriális eljárásra vonatkozólag is. A B. P megalkotói ugyanis azért mellőzték a rög*tönbiráskodási eljárásnak szabályozását, mert az eljárás szabályai nem állanak összhangzásban a B. P. rendelkezéseivel. (Indokolás 35. 1.) Ez tagadhatatlanul igy van. Az élet azonban sajnos azt igazolta be, hogy vannak viszonyok, amikor rögtönbiráskodásra szükség van. Ha pedig a kivételes eljárásra egyáltalában szükség van : ugy a Gy. B. P. tekintetében felhozott okokból célszerűbb volna azt törvénybe iktatni. A szövetkezetekrőlIrta : Dr. Nitsche Győző, a magyar szabadalmi hivatal elnöki'. A békekötés után meg kell kezdenünk a gazdasági elhelyezkedést és ezzel hozzá kell látnunk az alapjában feldúlt, megingott gazdasági berendezések gyökeres javításához, sőt nagyrészt megújításához. Akármilyen természetű legyen a béke, mindenképpen idegen viszonyok közé kerülünk, idegen erők hatnak gazdasági berendezéseinkre, sőt sok tekintetben az eddigiekhez képest idegen életfelfogás kell, hogy áthassa gazdasági alkotásainkat. Ha eddig a korlátlan individualizmus mellett törtünk lándzsát, ha a szabadkereskedelem, szabad verseny, az erők szabad érvényesítésének voltunk hivei, a nagy kataklisma után önkéntelenül magunkba kell térnünk, helyet kell adnunk a társadalom szociális elveinek, az erők összetartása- és összefogásának, a társadalmi egoizmus korlátozásának. Az utolsó évi szenvedés megtanított arra, hogy a politikai