Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Büntetőjogi feladatok a közel jövőben

33 tése az anyagi jog helyes alkalmazása szempontjából revízió tárgyát képezte : ezzel szemben a laikus esküdt ezen a téren is szuverén volt, amennyiben a Curia csupán az alaki jog helyes alkalmazása szempontjából gyakorolt reviziót; anyagi jog terén ellenben csak annyiban, amennyiben az anyagi jog meg-* sértését nem az esküdtek határozata, de a birói tanács ítélete tartalmazta. Akkor az egész jogászság követelte a revizió lehetővé tételét és az imént vázolt anomáliának véget vetni tényleg kívánatos is volt'De most, amikor a B. P. N. ez igen nehéz kérdést megalkotta : gondolni sem kell arra, hogy az előbbi, rendezetlen állapotra visszatérjünk. Igen, lehetne e kérdéssel foglalkozni, ha kínálkoznék a revizió lehetővé tétele tekintetében jobb megoldás. Erre azonban kilátás nincsen. Az előkészítő eljárást illetőleg kérdés, hogy a vizsgálat nem lenne-e teljesen a nyomozással helyettesítendő. E kérdéssel ezelőtt néhány évvel foglalkoztam.*) Az azóta szerzett tapasztalatok is kérdésessé teszik a vizsgálat létjogosultságát. Igaz, a vizsgálat intézménye mellett szól az, hogy a pártatlan bíró részvétele megbecsülhetetlen garanciát képez. Másrészt azonban az ügyek túlnyomó része nélkülözi ezt a garanciát, amennyiben vizsgálat nélkül kerül főtárgyalásra. És különösen ma, a legsúlyosabb és legkomplikáltabb ügyekben, nevezetesen a kommunisták ügyeiben nincsen vizsgálat. Az eredmény pedig teljesen kielégítő, amennyiben ezek az ügyek igen gyorsan főtárgyalásra kerülnek. A kél fokú perorvoslat megszüntetése kérdésével az 1911. évi jogászgyülés azért nem kívánt foglalkozni, mert ugy találta, hogy akik a ténykérdésben való perorvoslat fenntartása elleti foglaltunk állást, nem a B. P. gyakorlati alkalmazása körül szerzett tapasztalatokra hivatkoztunk, hanem oly körülményekre, melyek már a B. P. megalkotásakor mérlegelés tárgyát képezték. Most azonban abban ahelyzetben vagyunk, hogy ujabb tapasztalatokra hivatkozhatunk. A gyorsított eljárásban ugyanis csak egyfokú perorvoslatriak van helye, s bár a Gy. B. P. az ügyvédi kar részéről általánosságban igen élénk elégedetlenséget váltott ki : a szabályoknak eziránt vázolt rendelkezése miatt alig hangzottak panaszok. Természetesen a jogászgyülés elé terjesztett véleménj'emben évek előtt kifejtett álláspontom az azóta szerzett tapasztalatok nyomán a részletek tekintetében némileg változott. Másrészt pedig a felebbviteli eljárásnak az a szabályozása, melyet a Gy. B. P. tartalmaz, sok tekintetben teljesen-eltér attól a szabályozási módtól, melyet annak idején javaslatba hoztam. Dia*) Háborús büntetőjog. 43—45. 1. ,s Magyar Jogi Szemle. 3