Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 7. szám - A nemzetközi Duna és a jog

414 hetem ezen szerény sorokban; hogyha áz érdeklődők és az arra hivatottak velük foglalkoznak, elértem célomat. Ha a mi egész Dunánk ,,tengeru, akkor kell, hogy ; / eddigi ideiglenes, de elavult hajózási szabályainkat ujakkal pótoljuk; a kapitányok, hajóstisztek, kormányosok, hajósok kiképezését, minősítését újból szigorúan meghatározzuk, az igényeket felemeljük, szolgálati (szabályzattal viszonyaikat rendezzük. Mindezen munkálatok már folyamatban vannak. A nemrég felállított budapesti állami révkapitányságot hasonlók fogják követni, melyek mind szerves összefüggésben és egységes vezetés alatt az egyes Duna-szakaszokra fognak felügyelni, összeköttetési ion az egészen átszervezendő és kettéválasztandó hajózási és. vásnii felügyelőséggel; szerves összefüggésbe hozandó még a folyam szabályozás, arvizmentesités, csatorna- és kikötőépités. Mint elsőfokú bíróság a budapesti törvényszék, idővel a többi révkapitányságok székhelyén lévő törvényszékek is Ítéljenek hajós ügyekben; a szükséges szakvéleményt az illető révkapitányság adhatja. Fellebbezési másodfokú szak bíróság a Budapesten felállítandó „hajós hatóság'", a tengerészeti hatóság mintájára; harmadfokú bíróság fölösleges, Amennyiben nem irná elő a békeszerződés, a nemzetközi tengerjog határozmányai értelmében kimondandók az idegen államok hadihajóira a korlátozások kikötőinkben való tartózkodákukat illetőleg és egyéb megállapítások. Megszövegezendők tengeri magánjogunk szabályai: ez a legfontosabb, mert a, legtöbb egyént érintheti. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell kapkodnunk, mert már régóta megvan a tengeri magánjogról szóló kiváló törvény ja vaslattvn /,• dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár ismert jogtudósunktól, aki vagy két évtizeden át foglalkozik e tárgygyal; — csak Ausztria akadékoskodása hiúsította meg eddig ezen javaslat törvénynyé válását. (Megjelent az Igazságügyig Javaslatok Tárában, IX. évfolyam, 3. szám. 1909. március 15. — Az indokolás: (i. szám. szeptember 10.) Kívánatos1 tehát, hogy ezen törvényjavaslatot minél: előbb törvény erejére emeljük, hiszen ez több nemzetközi tanácskozniány eredményét is magában foglalja. (1897, 1905. Bruxelles; 1907 Venetia). Szövegezése világos, könnyen érthető, tömör; csekély változtatással törvénybe iktatható volna. Jól meggondolandó azonban, hogy általa milyen változások lépnek életbe és legalább átmenetileg nem-e volna szükséges az eddigi meglévő állapotot fentartani? — ezt fogja mindenki jogosan ellenvetni, ha nincs kezében a javaslat szövege. Sajnos, nem iktathatom ide az egész javaslatot, sem az indokolását, csak nagyjából vázolhatom tartalmát, az esetleg első pillanatra aggályosaknak látszó pontokat kiemelve.