Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 7. szám - A nemzetközi Duna és a jog

m /. Cím. Általános határozatok. E törvény érvényessége a zászló joga szerint. 7/. 67m. ^4 hajókról. Előírja az Írásbeli szerződésit a hajóépítésre és a haja vagy egys részbirtokok tulajdonjogának megszerzésére. Az ingatlanok telekkönyvi nyilvántartásához hasonlóan iktatan­dok be a hajók a hajókönyvbe („hajólajstrom", 1879 : XVI. t.-c.). Előnyei ugyanazok, mint a, telekkönyvé: hajójelzálogos kölcsön biztosítva lévén a bejegyzéssel, relatíve olcsó pénz­hez jut a hajótulajdonos az üzem megkezdéséhez. III. Cim. A hajótulajdonosokról. Vagyoni felelősségük alkalmazottaik eljárásaért. A kö­zös hajóbirtok 100 részre oszlik, de az egyes társaknak több­rószbirtokuk is lehet, vezetésre képviselő választandó. Jog­viszonyok a kereskedelmi jog szellemében. IV. Cim. A hajóskapitányról. Kötelességeit és szolgálati viszonyát rendezi kimerítően; V. Cim. Az árúfuvarozási ügyletről. Részletes határozmányok a kereskedelmi jog szelle­mében. A hajóselismervény (konosment, eonnaissement, polizza. di carieo) a feladó kívánatára „rendeletre" vagy „bemu­tatóra" állítandó ki a fuvarozó vagy a hajóskapitány által és magában foglalja: 1. a fuvarozó nevét; 2. a hajó nevét, kikötőjét, nemzetiségét; 3. a feladó nevét; 4. az átvevő megjelölését; ."). a be- és kirakodás helyét; 6. a berakott áruk megjelölését és mennyiségét; 7. a fuvardíjra vonatkozó megállapodást; 5. a kiállítás helyét és napját (keltezést); 9. a kiállított példányok számát. Kereskedelmi törvényünk 416. §-a említette rakj egy­tulaj donképen' egyenlő a hajóselismervénnyel; minthogy a rakjegy általánosan használt és előnyei közismertek a keres­kedelemben, indokolatlan az ellenkezés a hajós elismervény­nyel szemben. ' . VI. Cim. A személyfuvarozásról. A kereskedelmi jog szellemében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom