Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - Nemzetgyűlés

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. elenik minden hó 1-én, július és augusz- Előf;zeiési ár: Egy évre ikO koiona, félévre tus hó kivételével. 60 kotona, negyedévre 30 korona. hK\es ikesztöség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. 1 számára mik-kletekkel egyiiti lü korona, Telefonszám: 142—5-í. 1 a i. elltkiapoké füzetenként 6 kor< na zátn. i Budapest, 1920. március 1. I. évlolyam. Nemzetgyűlés. rta: Dr. Egyed István, AZ igazságúgjnriinisztériurabaa alkalmazott törvényszéki biró. Az 1914. évi július 25-én megindult ötödféléves világború pusztításai következtében jelentékenyen megfogyatkot és meggyöngült magyar nemzet nem tudott ellenállani inak a destruktív törekvésnek, amely a háború elvesztését v itö lelki meghasonlást és gazdasági válságot tervszerűen sználva, a nemzet lelkétől idegen forradalmak ingoványos Iájára vitt. Ma már kétségtelen, hogy az 1918 október 31. a lefolyt forradalmak nem a magyar nemzet újjáéledését lentették, hanem nemzetietlen irányukkal, a hadsereg szétillesztésével, a jogrend megbontásával és a gazdasági élet ijes tönkrelételével még irtóztatóan megsokszorozták a hámi hosszú tartamának és szerencsétlen kimenetelének ugy [ eléggé hátrányos következményeit. Az a nyolc hónap, amely háborúban megviselt nemzeti erők összeszedésére és a nem?ti élet minden ágának uj megszervezésére lett volna hivatva, rp-nap után a csapások rengetegét zúditott szegény hara ; hogy az ország területének túlnyomó része és a maarság több milliója idegen járom alatt nyög, hogy becsüleíkben megkisebbítve, erőinkben megfogyatkozva, vágyóinktól teljesen kifosztva, a megélhetés minden feltétele nélil, barátok hiján és szervezetlenül kell várnunk a győztes almák békeitéletét, az mind annak a nemzetrontó irányai a következménye, amely ezeréves dicső multunk megadva, kalandos politikának szolgáltatta ki a nemzet legább javait. A.z 1918. évi október 31. óta végbement forradalmi jellegi! oszakos események nem kímélték a nemzeti élet megnyilvásának egy irányát sem és az első csapásokat épp nemzeti niségünk legkifejezőbb mestermüvére : az ezeréves mafar alkotmányra mérték. A történeti fejlődés biztos elvéi H tagadva és a nemzet akaratának megkérdezése nélkül hiri összetákolt fércmunkákkal akarták kiküszöbölni és Magyar Jogi Sze>»le. ^