Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)

1943 / 40-41. szám

25 dolat teljesen kibontakozik és elfoglalhatja méltó helyét a törvénykönyvekben és a gyakorlati életben is. Ezúttal is a börtönügy újabb fellendülése, az angol fokozatos börtönrendszer végleges kialakulása (1854-ben) adja meg a lökést a bűnügyi pat ronázs megerősödésére is. Eleinte lassan indul meg a fejlődés, mert a büntetőjogtudományban akkor uralkodó classicus iskola (logmatismusa idegenül viselkedik a börtönügy és a bűnügyi politika kérdései iránt. Ismeretes Binding-nek a büntetőjogi dogmatika magas trónusáról mondott lesújtó kritikája a börtönügyi tudományról: ,,Es gibt keine Hinrichtungswissenschaft." Ezt a szobatudós felfogást azonban csakhamar felváltotta egy egészségesebb és gyakorlatiasabb új eszmeirányzat, mely a bűncselekmény fogalmi kultusza helyett a bűnelkövetés okainak és a bűntettesek egyéniségének, jellemének megállapítását és ezek jellemcsoportjai elleni céltudatos és hatályos védekezést írta. zászlajára. A XIX. század utolsó negyedében a bűnügyi embertan, lélektan és sociológia hatalmas új eszmeáramlatának hatása alatt és a Nemzetközi Büntetőjogi és Börtönügyi Kongresszusok tevékeny munkája nyomán, minden kulturállamban nagy erővel építik ki a rabsegélyezést, a gyermekvédelmet, a fiatalkorúak javítónevelését és az utógondozást. Ugy, hogy a XX. század első tizedében azután uralkodó koreszme lesz, hogy a büntetőjog nem végezte el feladatát a bűntettesek megbüntetésével, a megtorlás eszméjének érvényesítésével, hanem ép olyan fontos feladata a bűncselekmén}'' elkövetése miatt letartóztattak és elítéltek testi, lelki és erkölcsi gondozása is mind a letartóztatás alatt, mind az onnan kibocsátás után. A kétezeréves Krisztusi gondolat így bontakozik ki napjainkban teljes jelentőségében. Kialakul a patronázs két főága: 1. a szociális gondoskodás a szerencsétlen sorsú csecsemők, anyák és családok s általában a szellemi és anyagi elmaradottságban lévő néprétegek felsegélyezésére és 2. a bűnügyi vagy igazságügyi patronázs, az erkölcsi züllés veszélyének kitett, vagy már bűnelkövető gyermekek és fia'talkorúak javítónevelésére, valamint a letarlóztatási intézetekben lévők és az onnan kibocsátottak szeretetteljes gyámolítására, a becsületes úton maradásuknak biztosítására. Ma már az összes kultúrállamok közös törekvése a bűnügyi patronázs egyletek szervezése s ezzel kapcsolatban a fogházmisszió és az utógondozás törvényhozási szabályozása. Amint a gyermekvédelmet és legújabban a családvédelmet is minden kultúrállam kötelességül ismeri el, melyet a társadalom tevékeny közreműködésével az állami szervek végeznek, illetőleg vezetnek és irányítanak, úgy a patronázs is állami feladat,