Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1942 (10. évfolyam, 36-39. szám)

1942 / 36-37. szám - A magyar szerzetek jogi helyzete. [Előadás a Magyar Jogászegylet egyházi jogi szakosztályának 1942. évi május 19. napján tartott ülésén]

23 számukra az 1925. évi IX. tc. a gödöllői koronauradalomból 87 katasztrális holdat kiszakított és illeték- és díjmentesen adta nekik iskola, internátus, rendház és templom építésére. A régi századokban előfordult ugyan, hogy a szerzetesrendek szabályait, káptal. határozatait a király hagyta jóvá (1478., 1489.. 1510.1. Ennek értelme azonban egyrészt az volt, hogy akkor a szerzetes konventek gyakran közhatósági, hiteles helyi működést tejtettek ki. másrészt alapjuk a kir. főkegyúri jog volt. Ma az ország kormányzója főkegyúri jogokat nem gyakorol (1920 : tc.) és a szerzetek általában hatósági jogokat nem gyakorolnak és ezért a magvar közhatóságokat a szerzetek belső szervezete nem érdekli (90.893/1937. V. K. M. VII 1. sz.). Ha azonban valamely társasági szervezet hazánkban működni kíván, az a közrendet érinti. Rendészeti szempontból kell vizsgálni, vájjon a működni kívánó szerzet működésének nincs-e valami közjogi akadálya, nem sérti-e a közrendet vagy magánosok jogos érdekét. Azért egy törvényesen (kánonilag) megalakult és egyházhatóságilag jóváhagyott szerzetnek sem volna szabad megkezdeni működését mindaddig, míg azt a belügyminiszter — a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, mint legfőbb vallásügyi hatósággal egyetértve — meg nem engedi. Ez a működési engedély pótolja a szerzetek régebbi közjogi befogadását, amelyet az ú. n. holtkézi döntvény (63. T. Ü. H.) indokolásának utolsó bekezdése megkövetel és amelyet a XVII. és XVIII században a törvényhozás gyakorolt. Ekkor ugyanis a szerzetek kérelmére szokásban volt a befogadást törvénybe iktatni, bár a szerzetek királyi intézkedéssel is betelepíthetők voltak. A királynak a szerzetek befogadására, illetve működési engedélyének megadására vonatkozó joga nem a kir. főkegyúri jogon, hanem a belső közrend fenntartására gyakorolt végrehajtó hatalmán alapszik és ma ezt a jogot a belügyminiszter gyakorolja, tehát szerzet működésének engedélyezésére az ő hatáskörébe tartozik (55.037 1939. L M. II/6. számú igazságügyi miniszteri vélemény). (Dr. Degré Alajos úr szíves közléséből.) De mint utólag értesültem a kultuszminisztérium egészen magának követeli ezt a jogot, mert ez vallásügyi kérdés. 2. A jogi személyiség. Az egyházjognak 87. K. szerint a keresztség folytán az ember Krisztus egyházában személlyé lesz a keresztények jogaival és kötelességeivel és a 21. életév betöltésével (88. K.) nagykorúvá. A természetes személyeken kívül az illetékes hatóságtól létesített erkölcsi személyek is vannak az egyházban, amelyek rész-