Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1942 (10. évfolyam, 36-39. szám)

1942 / 36-37. szám - A magyar szerzetek jogi helyzete. [Előadás a Magyar Jogászegylet egyházi jogi szakosztályának 1942. évi május 19. napján tartott ülésén]

24 ben társas személyek (testületek), részben nem társasok (intézetek, alapítványok 99. K.). Az erkölcsi vagy jogi személy természete szerint állandó, örökös és csak az illetékes egyházi felsőbbség szüntetheti meg, illetőleg megszűnt, ha már 100 év óta nem létezik. (102. K.) A kat. egyháznak és az Ap. Szentszéknek velük született és a világi hatalomtól független birtoklási joguk van (1495. K. 1. §.). De az egyes egyházaknak, (egyházmegyéknek, plébániáknak) és egyéb erkölcsi személyeknek (káptalanoknak, szerzeteknek) is van birtoklási és adóztatási joguk. (1496. K.) Nálunk Szt. István törvénye szerint az egyház és az egyházi személyek birtoklásra képesek és elrendeli, hogy az egyházi javak a király védelme alatt álljanak (Decret. S. Steph. II. cap. 1.). Már a legrégibb idők óta jogi személyiségük van nálunk a káptalanoknak és konventeknek és egyéb szerzetes családoknak, ha bevettek és saját törvényeik szerint birtokképesek.* Régebben voltak nálunk ú. n. holtkézi törvények is. amelyek az egyháziaknak ingatlan vagyon megszerzését tiltották, de a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi XLIII. tc. áttörte azokat és azért a Kir. Kúria 1896. évi 63. sz. döntvényével megszűntéknek nyilvánította. Az 1715:LXXI. tc. pedig a szerzeteseknek öröklési jogát szorította meg. Egyesek a Kúriának 1896. évi döntését erre a törvényre is értik, mások pedig nem. Figyelemre méltó a Kir. Kúriának a szerzetek bírósági képviseletéről hozott határozata is: „A jogi személyek a törvény és szervezeti szabályaik korlátai közt cselekvőképesek. Az egyesület törvényes képviselője képviseleti jogának terjedelmét harmadik személyekkel szemben a szervezeti szabályok korlátozhatják." (P. VI. 989/1931.) A szerzeteket illetően' tehát a magán egyesületek alapszabályaival egy tekintet alá esnek a rendek szervezeti szabályai. Ha tehát a szerzet törvényes képviselője, főnöke idegennel jogi ügyletet köt, de a szervezeti szabályok (statútumok) lényeges korlátain túlteszi magát, akkor államjogilag is érvénytelenül cselekszik még azokkal szemben is, akik nem ismerték az alapszabályokat. 3. A hiteles helyi működés. A régi rendi konventek a káptalanok mellett igen nagy szolgálatot tettek az államnak azáltal, hogy a sok időt és fáradságot igénylő hiteleshelyi, azaz közjegyzői teendőket végezték 1331-től 1874-ig, mikor a XXXV. tc. ezen * Stolpa: Variae relationes inter ius canonicum et ius privatum Hungaricum. Romae 1937. pag. 8—9.