Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1940 (8. évfolyam, 29-32. szám)

1940 / 29-30. szám - A törvény lényeges rendelkezéseinek megsértése. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1940. évi január hó 13. napján tartott ülésén]

22 riának magának kell a bünper egész anyagiát a leggondosabban áttanulmányozni és megállapítani, történt-e és milyen törvénysértés; erre különben akkor is kötelezve van, ha a perorvoslat bejelentése szabályszerű volt. Ha a fél nem jelöli meg a szerinte meglevő törvénysértést, eljárása a betegéhez hasonló, aki az orvost felkeresi ugyan meggyógyítása végett, fájdalmát, baját azonban nem részletezi, hanem az orvosra hagyja, hogy mindezeket kitalálja. A lelkiismeretes orvos alapos vizsgálattal segíthet ugyan a betegen, de mennyivel könnyebb a helyzete, ha a beteg maga tárja elé panaszait ós azok okait. V. A panaszbejelentések taglalása után kell áttérni arra a legfontosabb kérdésre, hogy a bizonyítékok mérlegelése lehet-e perorvoslat tárgya, azaz az alsófokú bíróság által e körben elkövetett hibát a törvény lényeges rendelkezése megsértésével fogalmi körébe be lehet-e vonni. Legfontosabbnak azért vélem ezt a kérdést, mert az eseteknek legalább 80 %-ában a cselekmény elkövetését tagadó vádlott felmentése végett jelent be semmiségi panaszt, vagyis azért, mert a tényállás megállapítása szerinte helytelenül történt. Legnagyobb gyakorlati jelentősége tehát ennek a kérdésnek van. A feltett kérdésre egyszerűen igennel vagy nemmel felelni nem lehet. Jogiradolmunk számos kiválósága foglalkozott ezzel a kérdéssel, hogy ezúttal csupán Degré Miklós, Fimlkey Ferenc, Horvátth Dániel, Mendelényi László, Bálás P. Elemér, Isáak Gyula, Zehery Lajos, Zöldy Miklós, Zalán Kornél urak neveit idézzem, akik nagy elmélyedéssel, éppen annyi elméleti éllel mint életrevaló gondolattal gazdagították a felmerült vitát, Itt a kérdést tisztán gyakorlati szempontból világítjuk meg, miutáné kétségkívül ez a legnagyobb fontosságú gyakorlati kérdés s a gyakorlati jogászok ezzel a kérdéssel 'naponként foglalkoznak. Magyary Géza, nagynevű per jogászunk, helyesen mutatott arra, hogy minden per lényege mult tények kiderítése, Binding is kiemelte, hogy a büntető per tulajdonképpen megállapítási per; nézzük tehát, hogy a kár. Kúriának e részben milyen eszközök állanak rendelkezésére. Elképzelhető-e a közvetlenség elve alapján, tehát tökéletesebb eszközökkel megállapított elsőbírói tényállás felsőfokú módosítása, avagy ez a bíróság a megállapított esetet csak a törvény (szemüvegén át vizsgáihatja. Azt hiszem, leghelyesebb abból kiindulni, hogy a mult tények kiderítésére szolgáló bizonyítékokat két csoportba kell osztani. Az első csoportba azok a bizonyítékok tartoznak, amelyek.