Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1940 (8. évfolyam, 29-32. szám)

1940 / 29-30. szám - Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938. évi [XVI.] törvény perorvoslati rendszere. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1939. évi december hó 9. napján tartott ülésén]

13 ténybeli következtetéssel megállapított tényállás helyesbítéséről szól. Iratellenes a tényállás akkor, ha az alsóbíróság a ténymegállapításban valamely tanúvallomásnak vagy okiratnak tartalmát a valóságnak nem megfelelően idézi és használja fel, a ténybeli következtetés pedig akkor helytelen, ha egy valónak elfogadott tényből egy másik, a tényálladékra releváns tényt állapít meg az alsó bíróság, holott a két tény egymással semmi összefüggésben nem áll. A gyakorlatban a védők a Kúriának most előadott meghatározásait igen gyakran figyelmen kívül hagyják. A tényállást érintő törvénysértéssel a B. J. T.-ban a Kúria több határozata foglalkozik a Degré Miklós megbeszélésével. A 35. sz. határozatban a Kúria a ténymegállapítás ellen irányuló semmiségi panaszt azért utasította el, mert az első bíró ság a tényállást a Bp. 324. §. és a Te. 112. §-a által előírt követelményeknek megfelelően állapította meg. A 95. sz. (166. oldal) határozatában a Kúria a tényállás ellen bejelentett semmiségi panaszt azzal az indokolással utasította el, hogy az elsőbíróság a Bp. 324. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésnek eleget tett. ítéletének indokolásából kitűnik, hogy a bizonyítékokat kimerítően mérlegelte. Részletesen rámutatott arra, hogy a vádat miért nem tartja bizonyítottnak. A K. a tényállás megállapításában helytelen ténybeli következtetést nem észlelt s így a tszék által megállapított tényállást elfogadta. A 101. sz. (176. o.) határozatában a Kúria hasonlóképen megállapítja, hogy az elsőbíróság a Bp. 324. §. rendelkezéseinek eleget tett. ítéletének uiegokolásából kitűnik, hogy a bizonyítékokat gondosan mérlegelte. Részletesen rámutatott, hogy a vádlott bűnösségének alapjául szolgáló tényállást miért tartja bizonyítottnak. A tanuk vallomását részletesen méltatta, a vallomások bizonyító erejét tehát mérlegelése körébe vonta s a tényállást a tanuk vallomásának figyelembe vételével állapította meg. Végül a 102. sz. (177. o.) határozatában a K. revíziót gyakorolt a mérlegelés eredménye tekintetében is, midőn kijelentette, hogy a Kúria a tanuknak a vádlottat terhelő vallomását nem fogadhatta el olyan meggyőző bizonyítéknak, melynek alapján a vádlott bűnösségének alapjául szolgáló tényállás megnyugtató módon megállapítható volna. Megsemmisítés a 11. §. 2. bek.-ben meghatározott semmiségi okból és felmentés a Bp. 326. §. 2. p. alapján. Míg az előbbi három határozat csak azt vizsgálja felül, vájjon "az elsőbíróság a Bp. 324. §. harmadilk bekezdését betartotta-e, vagyis a bizonyítás eredménye felett a bizonyítékoknak