Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1940 (8. évfolyam, 29-32. szám)

1940 / 29-30. szám - Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938. évi [XVI.] törvény perorvoslati rendszere. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1939. évi december hó 9. napján tartott ülésén]

12 évi 9. sz.-ban megjelent' értekezésben, utóbbi pedig úgy a Büntetőjog tárában közzétett határozatok megbeszélésében, mint a jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1939. dec. 9-én tartott nagyszabású előadásában ismertette a törvényt és keltette fel érdeklődésünket, különösen annak 11. §-a iránt. Ennek az érdeklődésünknek eredménye: az előadást közvetlenül ikövető, valamint a f. évi január 13-iki és 27-iki hozzászólások. Hogy e törvénnyel foglalkoznunk kell, annalk oka egyrészt az, hogy a törvény rendelkezései alá nem csaík az 1. §. 1-7. pontok alatt felsorolt bűncselekmények tartoznak, hanem a 3. §. szerint az ötös tanács a cselekményt a tettazonosság körében a a vádtól eltérően a felsorolt pontok alatt nem említett cselekménynek minősítheti, — továbbá megfontolandó Zöldy Miklósnalk az a találó megjegyzése, mely szerint a 11. §-ban foglalt perorvoslati módszernek a gyakorlatba átvitele próbaköve annak, hogy az egyfokú és vegyes tartalmú perorvoslat alkalmazása miként állja meg a helyét az életben. Az új törvény háborús törvény, a közvélemény nyomása alatt jött létre az állami rend hatályosabb védelme céljából, de annak minden újítását nemcsak ismernünk kell, hanem annak hibáira is rá kell mutatnunk, hatását a gyalkorlati életben figyelemmel kísérnünk, hogy majdan a normális időkben megalkotandó bűnvádi perrendtartásnál a bevált intézményeket felhasználhassuk. A perorvoslatoik csökkentése és így az eljárás gyorsítása büntető jogászaink régi óhaja s az ellen ón sem emelek kifogást. Ugy Degré Miklós, mint Zöldy Miklós hibáztatják a Kúriának azt a gyakorlatát, hogy a 11. §-ban tárgyalt semmiségi panasz elbírálásánál a Bp. 384. és 385. §-ait hívja fel. Csatlaikozom jól megindokolt vélemény ükhöz. A 11. §. szakít a semmiségi okok taxativ felsorolásával és semmiségi okul a törvény lényeges rendelkezéseinek megsértését jelöli meg, tehát csak ezt kell felhívnunk. A jogkérdésre vonatkozó semmiségi panasz elbírálása nem igen okoz nehézséget, de a ténykérdésben már eddig is jogbizonytalanság mutatkozik. A törvény szerint semmiségi panasznak van helye ténykérdésben és amiatt, hogy a tényállás megállapítása a törvény lényeges rendelkezésének megsértésével történt. Nem vitás, hogy a törvény szakított a taxációs rendszerrel s helyesnek fogadom el azt a magyarázatot, mely szerint oly törvénysértésről lehet szó, amely a tényállás megállapítására befolyással bírt. Ily törvénysértés a Bp.-ban semmiségi okul felsoroltakon kívül sok lehet. Zöldy Miklós is felsorol több alaki semmiségi okot. Maga törvényünk is hivatkozik a Bn. 33. §-ánák rendelkezéseire, amely a hiányos, homályos, iratellenes és helytelen