Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A lengyel kereskedelmi jog vezérelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet lengyel-magyar osztályának 1938. évi november 19. napján tartott ülésén]

Vlí^víoíyani. 1939. január hó. 1. (XXV.) szám. MAGYAR JÖGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK ÉS EGYÉB TANULMÁNYOK NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ FOLYÓIRAT MEGJELENIK JANUÁR, ÁPRILIS, JÚNIUS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÉS OKTÓBER HÓNAPOKBAN BUDAPEST VIII. VAS-U. 12. — TEL. 1-392-25 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNYKÉNT KAPJÁK ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE 10 PENGŐ - EGYES SZÁM ÁRA 3 PENGŐ Szerkeszti: DR. NAGY DEZSŐ BÁLINT kir. közig, biró — Kiadja a MAGYAR JOGÁSZEGYLET A LENGYEL KERESKEDELMI JOG VEZÉRELVEI. Irta és a Magyar Jogászegylet lengyel-magyar osztályának 1938. évi novea: ber hó 19. napján tartott ülésén előad la: Helczynski Bronislaw a lengyel közigazgatási bíróság elnöke. I. Lengyelországban 1934. július 1-én új kereskedelmi törvénykönyv és egyúttal új kötelmi jog lépett hatályba, Ezzel végétért az az állapot, amelyet nemcsak a jogászkörök, hanem az egész lakosság tarthatatlannak minősített. Nálunk ugyanis addig négy, illetőleg öt jogrendszer volt érvényben. A központi tartományok, amelyek hajdan Oroszországhoz tartoztak, de bizonyos tekintetben különálló területet alkottak, — az ú. n. kongresszusi Lengyelország ~ a francia polgáriés kereskedelmi törvénykönyv uralma alatt állottak. E törvényeket még a napóleoni háborúk után vezették ott be és azok néhány fontos részletkérdés módosítását leszámítva, az ország minden későbbi politikai válságát átvészelték. A (keleti tartományokban az orosz jogot vezették be — a Swod Zakonow X. bizonvos vonatkozásokban XI. kötetéi. Délen, a hajdani Galibáiban, az OPTK. és az 1861. évi német HGB. volt hatályban, azon a kis területen pedig, amely valamikor Magyarországhoz tartozott, a magyar magánjog és kereskedelmi törvény. Végül a nyugati tartományokban, amelyek azelőtt Poroszországhoz tartoztak, a német BGB. és az 1897. évi módosított német HGB. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egy mindinkább növekvő forgalmú ország jogéletében milyen nehézségeket okozott az, hogy a különböző országrészekben különböző jogszabályok voltak érvényben, hogy ami itt megengedett, az ott tilos, ami az egyik országrészben érvényes, a másikban megtámadható, a harmad ikban esetleg semmis volt.