Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A német nemzeti szocializmus nemzetközi jogi felfogása. [Előadás a Magyar Jogászegylet Nemzetközi Jogi Szakosztályának 1937. évi február hó 16. napján tartott ülésén]

20 népek valóságos és őszinte egyenjogúságát" állítja fe] követelmény gyanánt; annak az állapotnak megváltoztatását, amely „a győző és legyőzőt! fogaknál a nemzetközi jog- ós társadalmi rend formális alapjává tette." A nemzeti szocialista Németország ezl a célt először a tételes nemzetközi jog rendelkezései szerint, a többi érdekelt nemzettel való egyetértésiben kívánta elérni. Németország a nemzeti szocializmusnak 1933 január 30-án bekövetkezett uralomra jutása után is bent maradt a Nemzetek Szövetségében és résztvett a Lefegyverzési Konferencián mindaddig, amíg kétségtelenné nem vált, hogy az összes nemzetek fegyverkezésének tényleges korlátozását a Konferencia útján nem lehet biztosítani. Az. angol kormány által előterjeszteti egyezmény-tervezetre nézve ugyanis, a nagyhatalmaik közt abban történt megállapodás, hogy annak hatálya 8 évre, éspedig két egyenként 4 éves perio dúsra szóljon. Az első 4 éves periódus az adaptálás idejeként terveztetett, mely alatt megállapíttatnék, hogy az ellenőrzés rendszere hatékonyan müködik-e? Az előírt korlátozások csak a második periódusban érvényesültek volna. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy Németország fegyverkezési egyenjogúságának tényleges realizálása 4 évvel elhalasztatott.2) E miatt hagyta ott 1933 november 9-én Németország a Lefegyverzési Konferenciát és jelentelte be kilépését a Nemzetük Szövetségéből. Kétségtelen; hogy Németország sem a Konferencia otthagyásával, sem a Nemzetek Szövetségéiből való kilépésével nem/elközi jogot nem sértett. Megszakította az együttműködést, meri ágy látta, hogy az adott viszonyok közt nincs meg a lehetősége annak, hogy a fegyverkezési egyenjogúság kérdése közös megegyezéssel nemzetközi egyezmény útján oldassék meg. Ennek a köpésnek logikai folyománya volt az 1Ö35 március 16-i véderötörvény kiadása, mely a versailles-i szerződés katonai korlátozásait egyoldalúan hatályon kívül helyezte. Ha Németország megmarad a Lefegyverzési Konferenciától és a Nemzetek Szövetségétől való távolmaradás passzív álláspontján, önmaga biztosította volna a fegyverkezési egyenlőtlenségnek, vagyis annak az állapotnak további fennmaradását, melyet megváltoztatni akart. Nem szabad figyelmen kívül [hagyni azt a körülményt sem, hogy az lij német véderötörvény kiadása nem követte azonnal a Lefegyverzési Konferencia elhagyását s közel másfél év állt rendelkezésre a végből, hogy az államok közti egyenjogúság elve ebben a vonatkozásiban közös megegyezéssel biztosíttassék. ») V. <y. Résumé Mensuel des traveaux de la S. d. N. Vol. XIII. Année 1933. 277. és k. 1.