Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

345 nem is ingyenes szerző, jóhiszeműsége esetében tehát ellene törlési keresetnek a határidő eltelte után nincs helye.53) A Kt. 88. §-a alapján azonban az öt évi elévülési időn belül helye van személyes keresetnek, még pedig az ingatlant átvevő ellen ad dandum és nem ad exhibendum, bár ez is kissé problematikus, hiszen a jóhiszemű továbbadó, a társaság semmit sem kapott az ingatlanért, gazdagodásra alapított tartozása nincs, lényegileg tehát nincs miért a tagokat felelőssé tenni. De Grosschmid itt még megnyugtatja magát, ,,az ellenkező nemcsak a materiális igazsággal ütköznék meg, de a Kt. 88. és 121. §-ának intenciójával is." Azt sem lehet mondani, hogy a cégre54) elveszett, amit végkiegyenlítésül a tagoknak kiadott. A cég tartozik tűrni a törlést és visszabocsátani az ingatlant. Minthogy erre nem képes, átfordul a követelés az egyenértékre; az egyenértékért felelős a tag és szolgáltatja a legigazabb ellenértéket, magát az ingatlant. De mi van akkor, ha a társas cég a végkiegyenlítést egy szerűen akként eszközli, hogy az ingatlant a cégről egyenlő arányban átírják a tagokra? Erre az esetre már Grosschmid sem vonja le a jogi személyiség következményeit. „Mint bíró — mondja — alig volnék rá képes, hogy a törlési keresetnek az öt évi elévülési idő után is akadályát lássam. Indok: egyik fél sem adott a kapott jutalék fejében olyan ellenértéket, melyre a kereset ki nem terjedett."55) Lényegileg ugyanerre az eredményre jutunk ugyancsak Grosschmid egy más, a tulajdonközösség megszüntetése esetére szóló fejtegetése nyomán akkor, ha a jogi személyiség gátló körülményét egyenesen kikapcsoljuk. ,,Az osztozó társak — mondja ugyancsak. Grosschmid — egyáltalán nem takarózhatnak a tr. 150. §-ával, mint akik a vitás szerzés gyökeréből ki nem léptek." Ha azután az osztozás az eddig a társaság nevén állott ingatlanok tekintetében a volt tagok közös tulajdonát eredményezi az addigi Gesamthand helyett, állani fognak a következők is: ,,Ha úgy veszem is, hogy az új jutalékokra nézve ki van zárva a törlési kereset, felelnek véle, mint oly dologgal, amire nézve törlésnek helye volna, ha át nem írták volna (conditio ex vindicatione) ,"56) 53) Nincs harmadik személy és van törlési kereset, ha a társaság egyik tagja a többit kifizeti és maga marad. (Fej. I. k. 65. 1.) 54) Meg kell említenem, hogy Grosschmid, amikor a társaságról mint személyről akar beszélni, sohasem „társaságot", hanem mindég „céget" mond, ami a Kt. 63. §-ával mindenesetre harmóniában van. V. ö. 22. j. 55) Fej. I. k. 75. 1. 56) Fej. I. k. 70. 1.