Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

346 Ugy vélem, a közkereseti társaságra vonatkozó újabb, uralkodónak tekinthető felfogás mellett ez az utóbbi okfejtés adja a megnyugtatóbb eredményt. Ezt az álláspontot fogadja el lényegében Grosschmid is akkor, amikor a fordított esetről, vagyis arról szól, hogy valaki öröklött ingatlant hoz betétként a társaságba és kiderül, hogy nem örökös. Kérdés, van-e ilyenkor harmadik szerző és ez nem ingyenszerző-e. „Harmadik formailag kétségkívül (Kt. 63. §.). Materialiter is, de nem a cég, hanem a másik társ (többi társak). Az önálló cég hiszen csak kifelé való formája végelemzésben a tagok közötti vagyonközösségnek. Ezért a ,,jóhiszem" kérdésében is releváns csakis a többiek tudása, nem pedig a beadó tagé." Az ingyenesség kérdésére formailag felelni nem lehet. „Maga a társascég sem ingyen nem kapja az ingatlant, sem ellenértéket nem ad érte. Tehát ismét a többi tagokra kell tekintenünk." így azután a társul fogadás lehet visszterhes is és liberalitásból fakadó is.57) 2. A kereskedelmi társaságok általános tanait érintő kérdés, vájjon kereskedelmi üzlet folytatására, ugyancsak szövetkezeti cél elérésére máskép is egyesülhet-e több személy, mint a Kt.-ben meghatározott társasági fajok valamelyikében. Grosschmid e kérdésben a Kt. szigorú felelősségi szabályainak megkerülését lehetetlenné tevő nemleges álláspontot foglalja el. de rámutat a törvény egy érdekes hézagára. A Kt. 560. §-a a kivétel jellegével bír, mert bányatársulat alakulását a kereskedelmi törvényen kívül álló jogszabályok szerint is megengedi. Mi a helyzet azonban a bányatörvény 134—136. §§. szerinti közös bányaművelés esetében? Az ilyen societast a Kt. kizárja, mert a bányaipar ügyletei kereskedelmi ügyletek — ha ez iparág a kisipar körét meghaladja — következéskép mihelyt azt két vagy több személy közösen akarja űzni, ezt csakis közös cég alatt teheti, a társaság pedig közkereseti társaság lesz és így valójában bányatulajdont csakis közös cég nevére s nem tulajdonostársak javára volna szabad bejegyezni.58) Ez a példa is megmutatja a közkereseti társaságnak a kereskedelmi társaságok körén belül elfoglalt azt a speciális helyzetét, hogy a fogalmát bizonyos nemi sajátságok, mint igenleges elemek és bizonyos faji sajátságok hiánya, mint nemleges elemek alkotják. Ha két vagy több személy közös cég alatt kereskedelmi üzletet folytat, máris adva van a faj, mihelyt más valamely kritérium, amely azt más fajjá teszi, hozzá nem járul. 57) Fej. I. k. 64. 1. 58) Aminl Grosschmid maga is megjegyzi, a gyakorlat erről a nehézségről egyszerűen nem vesz tudomást. — Fej. II. 2. k. 1020. 1.