Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

340 Nem így Grosschmid. Szerinte az álképviselő felelőssége még rosszhiszeműsége esetében sem terjedhet túl a negatív in­teressén.38) Közelebbről a követelhető kártérítés mértéke kiviláglik akkor, ha a harmadik az álképviselővel kötött ügyletben bízva elszalasztott egy kedvezőbb szerződéskötési alkalmat. Pl. az ál­képviselőtől vett 100 mázsát 5 pengős egységáron s ezután kapott 4 pengős árajánlatot, amelyet a már megkötött szerződésre figye­lemmel visszautasított. Vájjon követelheti-e a harmadik az álkép­viselőtől az elszalasztott ajánlat visszahozását, az áru négy pengős áron szolgáltatását, vagy a 100 pengő különbözetet? Grosschmid szerint nem. A helyzet kulcsa az, hogy a kártérítési kötelezettség nek nem a szerződésben nem bízás, hanem a szerződésben nem hiába bízás esetére alakuló helyzetet kell beállítania. Amiből egyszersmind következik, hogy ha az álképviselő tud a harma­dik érdekeit mindenben kielégítő módon szállítani, ezzel a har madik kárpótolva van. Ebből azután szabadjon azt a következtetést is levonnom, hogy adott esetben a harmadikat a két jogkövetkezmény között még választás sem illeti, mert az álképviselő, ha tőle kártérítést követel is a harmadik, a kártérítést is szolgáltathatja termé­szetbeni kárpótlás útján. Ha azonban a harmadik kárának felső határa a hiába­bízásból eredő kár, ennél többnek a megtérítésére még a rossz­hiszemű álképviselő sem lehet kötelezve, hiszen a gyilkost sem terhelhetjük több kárral, mint amennyit tette előidézett. Ehhez képest — ha helyesen értem — Grosschmid által a német ptk. 179. §-a ellen intézett támadásnak a lényege az, hogy a kifogásolt §. 2. bekezdése a szerződés hatályosságához fűződő érdekre épen csak a jóhiszemű álképviselő javára korlátozza a kártérítést, ami azután arra az a contrario következtetésre szol­gáltat alapot, hogy a rosszhiszemű — bár esetleg jóindulatból eljáró — álképviselő e korlátozás nélkül felel, vagyis a példa 100 pengőjének a fizetésére is kötelezve lehet. így világos, amit Gros­schmid mond példájában, hogy nevezetesen az álképviselőnek érdemes a 100 pengő egy részét áldozatul hozni avégből, hogy az állítólagos képviseltet a szerződés jóváhagyására rábírja. A német ptk. egyéb rendelkezéseiből is indokolásából viszont az az álláspont derül ki, hogy a rosszhiszeművel szem­beni kártérítés tulajdonképen nemteljesítés miatti kártérítés. Vagyis a harmadik nem kíván teljesítést, de mégis a kötelmet ex contractu úgy veszi, mint elejétől fogva a nemteljesítés létsza­37) A másik fél ingyenes előnye vagy aránytalan nyeresége. 38) Fej. I. 601. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom