Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

341 kában megszülemlettet. Ebből azonban az a másik visszásság következik, hogy a harmadiknak a rosszhiszemű álképviselővel szemben nincsen is joga a szerződés elejtésével a szerződési költség megtérítését követelni, mert ez már nem lenne ex contractu igény. így azután kialakul olyan vonatkozás, amelyben a harmadiknak kevesebb joga van a rosszhiszemű, mint a jóhiszemű álképviselővel szemben.39) Sajnálatomra a kifejtettek után nem tudom osztani Baumgarten Nándornak a Glosszában foglalt azt a megállapítását, hogy a Mt. Grosschmid megjegyzéseit teljes mértékben honorálta volna.40) Hiszen a Mt. 1034. §-ának első bekezdése még mindig szembeállítja egymással azt az esetet, amikor a harmadik „kárának megtérítését" és azt, amikor „csak a szerződésből eredő kárának a megtérítését" követelheti. Világos, hogy a negatív interessé esetére szóló 1116. §. is csak az utóbbi esetben kerülhet alkalmazásra s ehhez sem elegendő — amint már utaltam is rá — a jóhiszeműség egymagában, hanem kell a harmadikra a szerződésből eredő ingyenes előny vagy aránytalan nyereség. Grosschmid megállapítja, hogy a Kt. 52. §-ának lapidáris szövege megtűri a szerinte is helyes értelmezést és megnyugvással veszi tudomásul, hogy Nagy Ferenc sem német nyomon értelmezi azt. A „kártérítés" szó épen Grosschmid analízise nyomán megállapíthatóan egymagában is nagyon sokat mond és alkalmas arra, hogy annak nyomán a bíró minden esetben igazságos eredményre jusson. Ez természetesen nem teszi helytelenné a törvényhozónak azt az eljárását, amikor egyes esetekben tüzetesít. Ami igénytelen véleményem szerint a Kt. 52. §-ából a jóhiszemű álképviselő esetére hiányzik, az egyedül az a szabály, hogy a harmadik ne követelhesse tőle a szerződés betöltését.41) Ha én egy nagy vállalat képviselőjének képzelve magamat kereskedőktől megrendeléseket szedek össze, valóban nem lehet tőlem — jóhiszeműséget feltételezve — elvárni, hogy kicsinybeni, tehát magasabb áron az árut megszerezzem és azután 20—30°/o-os árengedménnyel továbbadjam a harmadiknak. Ennek a szabálynak azonban függetlennek kellene lenni attól, hogy háramlik-e a harmadikra ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség, hiszen épen a felhozott példában a kereskedő az árut olyan áron kapná, amilyen áron azt rendszerint be szokta szerezni. 39) Fej. II. k. 975. és köv. 1. 40) Glossza II. 606. 1. 41) Mind Kuncz (i. m. I. 156. 1.), mind Bozóky (i. m. I. 194. 1.) érzi ezt, de míg Kuncz minden vonatkozásban a Mt. 1034. §-át viszi át a kereskedelmi jog területére is, addig Bozóky beéri azzal, hogy a jóhiszemű álképviselőt csak kártérítésben mondja marasztalhatónak.