Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

328 vezéregyéniségéhez mindég tapintatosan és az érdemek elismerésével közeledik.2) Ezek a találkozások bennem azt a képzetet keltették, mintha a zordon Alpok zergevadásza szállott volna le a genuai öböl vidé kére, hogy ott találkozzék a sík tenger halászával. Az egyiknek úttalan utakon, sok fáradsággal kell nyomon követnie egy-egy nemes vadat, míg az puskavégre kerül. A másik előtt a sík tenger beláthatatlan vizei rejtik magukban a zsákmányt, amelyért sokszor a mindent elpusztító viharral kell a küzdelmet megvívnia. A zergevadász megértéssel szemléli a másik élethivatás küzdelmeit, de mégis feltűnik neki, hogy a halász legfőbb szerszámának: a hálónak igen nagyok a szemei és azokban épen a legtetszetősebb, a legszebb halak nem akadnak meg. Feltűnik az is, hogy a háló a végtelen vizek mélységeibe nem ér le s a zsákmány csak ezért is sok mindent nélkülöz a tenger kincseiből. Nem is mulasztja el figyelmeztető szavát hallatni, s a halász — sokszor kissé szkeptikusan abban a tekintetben, vájjon gazdaságos-e a kisebb és mélyebben lakozó halakkal is foglalkoznia — ismét a más fronton küzdő bajtárs iránti tisztelettől indíttatva, sűrűbbre fonja és mélyebbre ereszti hálóját. 1. Ilyen találkozásnak vagyunk tanúi mindjárt a kereskedelmi törvény első két szavánál. Mi az a kereskedelmi ügy? A kérdés a magyar jog szempontjából azért vált aktuálissá, mert a német Kt. 1. §-ának „insoweit" kifejezését a magyar törvény ,,ha" szóval adta vissza. Ennek a következménye, hogy míg a régi német és a mai osztrák jog szerint kereskedelmi ügy csak a törvényben legalább érintett ügy lehet,3) addig a magyar Kt. szövegét úgy lehet érteni, hogy vannak kereskedelmi ügyek, amelyekről a Kt. említést sem tesz.4) Ezt állapítja meg Grosschmid is, amikor az azóta hatályon kívül helyezett kereskedelmi eljárási rendeletről írt bíráló megjegyzéseiben kiemeli, hogy „kereskedelmi ügy minden olyan jogviszony — vagy amint szintén mondják jogi tényállás — amely a kereskedelmi forgalom körébe vág." Kereskedelmi ügyek tehát „nem csupán azon ügyek, amelyek . . . kereskedelmi ügyletek, vagy amelyekről a kereskedelmi törvény egyébként intézkedik; hanem minden ügy, amely a ke2) L. A Nagy Ferenc kézikönyve első kiadásáról írt bírálatot, különösen: Magánjogi tanulmányok (az alábbiakban röviden: M. t.) I. k. 735. 1. 3) „Dieser Begriff ist nicht dem allgemeinen Sprachgebrauch, sondern ausschliesslich — wenn auch nicht notwendig unmittelbar — dem Handelsgesetzbuch zu entnehmen." Staub—Pisco: Komm. 3. Aufl. 1/1. k. 5. 1. 4) Természetesen a fogalmi elhatárolás a német irodalomban sem áll vitán felül.