Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

2 hátrahagyott, a magyar magánjog joganyagában, a magyar nemzet Werbőczyhöz méltó géniusza újra és most fényesebben, mint valaha ki tudott bontakozni, hogy a magyar magánjog és itt főleg és elsősorban annak arra a részére gondolok, amely mai előadásom tárgya, a házassági jogra és a házassági vagyonjogra, nem csupán kiszabadult az osztrák befolyás alól, nem csupán nem került bele kelleténél jobban a német polgári törvénykönyvébe sem, de önálló tartalommal, a régi magyar nemzeti gondolatoknak a felismerésével, a tovafejlesztésével és azoknak a mai kor erkölcsi és anyagi szükségleteihez és annak a felfogásához való hasonlításával felette alkalmassá vált arra a hatalmas fejlődésre, amelyet csak rövidlátás vonhatna kétségbe, azt elsősorban és főleg Grosschmid idevágó tudományos tevékenységének köszönhetjük. Ennek a működésnek a kellő felismerése talán valamivel nehezebb, mint az élők közötti vagyonjogi anyagban kifejtetté. Ott ugyanis a Grosschmid kutatásait tartalmazó müvek anyaga és eredményei közvetlenül hozzáférhetők és csupán azok nyelvezetének a sajátosságaival kell megküzdeni. A családjogban ellenben Grosschmid főleg mint kodifikátor a saját törvénytervezeteivel és azok indokolásával, majd más erre az anyagra vonatkozó törvények, törvénytervezetek és azok indokolásainak az összeállításával és kommentálásával lépett a jogászközönség elé. Elég, ha a Házassági Törvényről szóló 1908-ban megjelent két kötetű hatalmas munkájára (az alábbiakban azt H. T. jellel idézem), valamint a Magánjogi Tanulmányok, Tervezetek és Kisebb Dolgozatok 1901-ben megjelent, ugyancsak két kötetes munkájára (= M. T.) hivatkozom, amely a Családjogi Törvénytervezeteit és azoknak az igen részletes indokolását is tartalmazza. Ezekből azután a Jogszabálytanából, a Fejezeteiből, a Grosschmid számos örökjogi dolgozatában és főleg és elsősorban a H. T.-ben közreadott (I. k. 43. és köv. oldalakon) a családjogi és örök jogi kérdések közti összefüggésről szóló dolgozataiból, továbbá az ugyanott a házassági törvényre vonatkozó résztervezeteiről előadottakból, meg Grosschmid házassági jogi egyetemi előadásaiból, amelyek között azonban csupán a dr. Balog Elemér által az 1903. évben kiadott ,,A szerzemény családi vagyon- és örökjogunkban" c. mü jelent meg nyomtatásban is, szóval főleg csak közvetett nyilatkozatokat tartalmazó irodalmi termékekből vehetők ki azok az alapelvek és az az intenció is, amely Grosschmid csládjogi, illetve házasságjogi felfogását sugalmazza és fűti. 2. Az intenciójáról nem kell sok szót vesztegetnem. Aki Grosschmidnak csak egyetlen egy előadását is végighallgatta, aki Jogszabálytanának, Fejezeteinek, vagy bármely más irodalmi