Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 18. szám - A "negatív" részvényjogi reform. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet Hiteljogi szakosztályának 1937. március 16-i ülésén.]

254 is, amelyek valójában nem érdemlik meg, hogy a részvénytársaság büszke cégére alatt szerepeljenek. De vájjon van-e most már ebből a helyzetből kivezető út? Azt hiszem, hogy igen, de azt elsősorban nem a részvénytársasági forma belső megreformálásában kell keresnünk, hanem a sok abnzus megakadályozása céljából véget kell vélnünk annak az áldatlan állapotnak, hogy a részvénytársaság a tulajdonképeni hivatásától eltávolodott és a formának vissza kell adni a maga igazi rendeltetését. Az a meggyőződésem, hogy minél inkább sikerül ezt a gondolatot megvalósítani, annál inkább veszít jelentőségéből a forma belső megreformálása, viszont ennek a gondolatnak a helyes megvalósulása a legkevésbbé fogja érinteni azokat a meglévő részvénytársaságokat, amelyek azokat az Igazakat jelentik, akiknek az érdemeiért az írás szerint a/ Ur annak idején még Sodornának és Gomorrhának is megkegyelmezett volna.*) II. A negatív részvényjogi reform gondolatköre. A gondolat a legújabb német részvényjogi reformtörekvéseknek is egyik vezéreszméje, amelyet Kisskalt a következőképen formulázott meg: ,.l)ie AkUengeselIschaft isi auf diejenigen Falle zu beschránken, für die ihre Form wirlschaftlich unentbehrlich ist.'*1) Ennek a vezérgondolatnak a nyomán azután Fischer ,.negatív részvényjogi reform"' néven foglalta össze az ilyen irányú terveket és gondolatokat.2) A német részvényjogi reform eszmevilágának e csoportja azonban meglehetősen szűk körben mozog, úgyhogy az alábbiakban a német gondolat körön néhány vonatkozásban túl fogók lépni. Természetesen a „negatív részvényjogi reform" megjelölésre leginkább egy olyan intézkedés szolgálna rá, amely a rész vénytársaságot, mint jogintézményt egészen megszüntetné, akár úgy. hogy a részvénytársaság által eddig betöltött gazdasági sze repkört az állam és a más formában alakult magánvállalatok közt osztaná ,meg. akár pedig úgy, hogy a részvénytársaság he Ivébe valami új, a feladatkörének betöltésére alkalmas, de egé szén más fogalmi elemekből álló vállalati típust létesítene. * Sőt azt is vallom, hogy az ilyen irányú gondolatok megvalósításában egyenesen törekedni is kell a meglévő komoly, nagy részvénytársasági zavartalan továbbműködésének biztosítására. (V. ö. (>8. j.) ') Erstc Bericht. — Z. d. Ak. iür Deutsehes Recht. I. Jg. 23. t. *) Die Aktiengesellschait in der nationalsocialistischen Wirtschatl. J<)36. — 49. 1.