Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 18. szám - A "negatív" részvényjogi reform. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet Hiteljogi szakosztályának 1937. március 16-i ülésén.]

255 A részvénytársasági torma német ellentábora — Jhering tekintélyes állásfoglalására támaszkodva — sohasem veszett ki és mindig voltak, akik a jogrendszerből való kiküszöbölését szívesen látták volna. A részvénytársaság azonban a gazdasági életben olyan nélkülözhetetlen factotum szolgának szerepét vívta ki magának, akit a gazdája — bár a csínytevésein, konfidenciáján, kisebb és nagyobb gonoszságain gyakran mélységesen felháborodik — sohasem bocsát el a szogálatából. Szinte természetesnek kell találnunk, hogy Németországban a nemzeti szocializmus uralomrajutása után ismét hangos lett az elbocsátás mellett állók pártja. Ma azonban már ez az irányzat egészen elcsendesedett és a félhivatalos álláspont szerint: ..Die A. G. ist nicht etwa nur eiii „notvvendiges Übel", sodern die Haupttrágerin des wirtschaftlichen Fortschritls in der vergangenen Epoche. Sie ist auch weiterhin in ihrem Prinzip unentbehrlich, wenn wir nicht in unerbittlichcr logischer Konsequenz auf die priváté lnitialive bei Erfüllung auch der grossen, die Kraft eines Einzeincn überragenden Aufgaben unseren nationalen Wirtschaft verzichten wollen."3! A kérdés azonban mégis fel volt téve és ezért éppen annak a kérdésnek a vizsgálatában, hogy ihi legyen a részvénytársaság jövőbeni működési területe, igen tanulságos áttekinteni a részvénytársaság fennmaradása mellett felhozott érveket. Schacht az Akademie für deulsches Recht előtt 1935 november 30-án tartott beszédében lényegileg három döntő argumentumot hoz fel a nemzeti szocialista gondolatvilággal is számot vetve a részvénytársaság fenntartása mellett. 1. Az a nép, amely az iparban, mezőgazdaságban, de legfőképpen a véderő számára nélkülözbetetlen k api ta liszt ikus-lechnikai apparátust nem képes felállítani és fenntartani, elvesztette a történelmi szerepét.4) 2. Ennek a szükséges apparátusnak egyedül az állam részéről való felállítása és fenntartása lehetetlenség.5) 3. A részvénytársaság alkalmas eszköz volt és marad arra, hogy sokak megtakarításának egyesítésével lehetővé tegye nagy tökejavak előállását.6) Az Akademie für deutsches Recht részvényjogi bizottságának első jelentése is annak megállapítása mellett, hogy a részvénytársaság egyéb célokat is szolgál, annak gazdasági létjogosultságát abban látja, hogy nagy feladatok számára, nagy lökének lehetőleg sok forrásból való összehozása nélkülözhetetlenül szükséges.7) *) Fischer: i. ni. 51. 1. 4) Die ck'Utsche Akliensrochtrefonn. — 1035. nov. 30. 0. L *) I. m. 7. 1. •) I. m. 0. 1. i) Z. d. A. für d. R. I. Ig. 22. I.