Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 18. szám - A "negatív" részvényjogi reform. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet Hiteljogi szakosztályának 1937. március 16-i ülésén.]

253 Valóban szép és romantikus szabad úszónak lenni a jog beláthatatlan tengerén, de mégis könnyebb közlekedni a jól megépített országúion és főleg lényegesen kevesebb fáradságot igényel megtanulni járni az útmutató táblákkal ellátott országúion, mint megtanulni úszni és célhoz érni a határtalan vizekben. Ezért van az, hogy éppen azok sorában, akiknek az élö jog tanítása, az újoncok bevezetése jutott feladatul, oly sokan vagyunk az ellenkező, a kodifikációt sürgető állásponton. A német irodalomnak az a hatalmas fejlettsége, amelyet a joggal tudományosan foglalkozónak szinte napról-napra meg kell csodálnia, bizonyára nem csekély részben köszönhető annak, hogy a német jogász a törvénykönyvek révén a jogszabály kikutatásának nemes és szép, de fáradságos munkájától felszabadul és a tudományos munkát a célhoz egy nagy lépéssel közelebb kezdheti el. Némileg hasonló, az erősek részéről megnyilatkozó magatartásban, amely a gyöngék helyzetét nem veszi figyelembe, látom a magyarázatát annak, hogy az irányadó gazdasági körök speciálisan a részvényjogi reformmal szemben évtizedek óta a merev elzárkózás álláspontjára helyezkednek. Azokat a nálunk is elsősorban felszínen levő reformgondolatokat, amelyek a részvénytársaság belső szervezel ét és működéséi érintik, az egyik német író a kozmetikához hasonlítja. Amikor azonban a részvénytársaság közös nevezete alatt a kozmetikára egyáltalában nem szoruló, semmiféle funkcionális zavarral nem küszködő egyedek is vannak és olyanok is. akik a legerősebb kozmetikára szorulnak, hogy csak valamennyire is elfogadható külsőhöz jussanak, a természeténél fogva uniformizáló törvény kénytelen lenne a maga kozmetikai eszközeit u legráncosabb, leghibásabb és legvastagabb arcbőrhöz mérni. Valóban semmi sem természetesebb, mini hogy az ilyen drasztikus kozmetikától éppen az arra egyáltalában rá nem szoruló, tehát a leghatalmasabb és legkifogáslalanabb működést kifejtő részvénytársaságok irtóznak. De másfelől az is egészen természetes, hogy a gazdasági élet legerősebb irányadó tényezői éppen az ilyen nagy vállalatok vezetői sorából kerülnek ki. Ezek nyugodtan és meggyőződéssel állíthatják, hogy a fennálló részvénytársasági jog szabályai az ö vállalataik szempontjából k\elégítőek és szívesen hunynak szemet a felett a nem is vitatható tény felett, hogy a részvénytársasági forma a mai jogszabályok meilett a legsúlyosabb visszaélések céljára is játszva felhasználható. Elvégre valóban ritkán lehet olyan önfeláldozó szépaszszonyt találni, aki a neki felesleges, sőt reá ártalmas kozmetikai műveletnek szívesen vetné magát alá pusztán azért, hogy az arra valóban rászorulók ugyanazon eljárás áldásaiban részesülhessenek. A két irányadó tényező eme találkozásának az eredménye azután az. hogy marad minden a régiben és a részvényjogunk lazaságának előnyeit továbbra is élvezik azok a vállalkozások