Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

10 A 41. sz. teljes ülési határozat ugyanis így érvel (P. H. T. I. k. 24. oldal): ... „amennyiben a házastársak közös keresménye által mind az özvegyi, mind a viszonos hitvestársi örökrész gyarapodik, a magyar jogtudósok, a közszerzeményhez való jogot mint a törvényes örökösödés egyik esetét tárgyalják és az összes tanok, valamint a törvényes gyakorlat abban foglalhatók egybe, hogy ott, ahol a nő törvény erejénél lógva (ipso jure) közkereső, az egyik házastárs, a másik házastársnak a közszerzeményböl öt illető felerészéről végrendeletet nem alkothat. Grosschmid a közszerzeménynek ezt az örökjogi felfogását egy ütéssel teljesen kiküszöböli. A házastársat illető juttatásokat élesen élők közötti és halál esetére szóló juttatásokra választja széjjel. Nem győzi eleget hangoztatni, hogy a közszerzemény nem halál esetére, de élők közötti juttatás, hogy csupán a szerzemény kérdése az, amely az örökhagyó életén át fűződik és halálán válik el,3) a közszerzemény ellenben az illető házasság idején és elválik élők ököztt is.'" Ez a megkülönböztetés az a varázsvessző, amely a családjog és az örökjog szomszédos, addig kopár szikláit megtermékenyítette. Ez a megkülönböztetés, valamint Grosschmid hatalmas és geniális logikája — hiszen egy helyen ő maga emeli ki azt, hogy a közszerzemény kérdését logikai tengely körül kell forgatni, juttatta a magyar magánjog elméletét .és gyakorlatát a közszerzemény intézménye összes kérdéseinek és nehézségeinek a megoldásához. Ez vezet el a szerzemény és a közszerzemény megkülönböztetésének az igazi lényegéhez, t. i. ahhoz, hogy ,,a szerzemény az örökhagyó egész vagyoni élete terén való leszámolás, holott a közszerzemény a házasság ideje alatt való és a társasági viszonyhoz hasonló jogviszony végeredményének a folyósítása."4) Mihelyt Grosschmid ezt az Ariadné fonalat meglelte, az örökjog és a családjog egymást itt keresztező labyrintusainak az összekuszálásából származott zavar magától eloszlott. Nyomban világossá vált, hogy a közszerzeményi igény nem is törvényes örökösödés, hanem még pedig akkor is, ha a házasság az egyik fél halálával végződött is, családjogi alapú hitelezőnek az igénye. Ennek a megkülönböztetésnek az alapulvételével nem lehetett többé kétséges, hogy közszerzemény igenis lehetséges hitvestársi öröklés nélkül is. Lehetséges és gyakran meg is történik, hogy a hitvestárs mint az örökhagyó házastárs hitelezője igényelheti a közszerzeményét akkor is, ha a hitvestársi öröklésnek azért nincs helye, mert pl. a férjnek a szerzeménye a redintegrációnál fogva arra 3) Tanulmányok, I. k. 125. oldal. 4) Magánjogi Tanulmányok, I. k. 125. old.