Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - Tartozások csökkentése, mint válságjogi követelmény? [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1934. évi november hó 24. napján tartott ülésén]

71 viszony. Ezeknél88 a szembenálló és egymást feltételező szolgáltatások kapcsolatának állandósága és megszakítatlan tartóssága, mai tapasztalataink szemszögéből, voltakép még jobban megköveteli az eltolódó érték mielőbbi kiegyenlítését, mint amennyire az a Pp. 413. §-ának eseteiben szükséges, amelyeknél t. i. vagy nem szerepel voltaképpeni ellenérték, vagy azt már a múltban szolgáltatták.3'1 Érthető tehát, hogy a válság miatti ügyletfelbontás vagy ellenértékmérséklés követelménye különös erővel és már korán37 jelentkezik a bosszú (határozott vagy határozat lan)18 időre kötött szolgálati, valamint bérleli és haszonbérleti szerződéseknél. A pénzadós munkaadó, illetve bérlő immár általános piaci okokból kisebb értékűvé lelt munkát, helyiséget, földhasználatot kapván, mindenképp igyekszik vagy megszabadulni a hosszú szerződéstől, vagy leszállítani a részéről fizetendő munkabért, fizetést, nyugdíjat, illetve lakás . üzleti, stb. bért avagy haszonbért. Természetesen a bármikor felmondható szerződéseknél nem szokott kiéleződni a helyzet, mert ott a szabadulni akaró fél egyszerűen felmond, vagy kilátásba helyezi ezt, mire a másik fél rendszerint engedékenységet tanúsít.39 A szolgálati jogviszony körében a Kúria II. tanácsának előbb oly esetekben kellett döntenie, amelyekben az elbocsáihatatlan („végleges", „életfogytiglani" stb.) alkalmazottat óhajtotta elbocsátani a munkaadó, saját helyzetének megnehezedése okából. A II. tanács elismerte ugyan a gazd. lehetetlenülésnek ily szerződésbontó irányú, elvileges szóbajöhetését, de kezdettől azzal a bölcs és szociális korlátozással, hogy egyfelől csak akkor bocsát35 Szintúgy pl. a háború idejében a villanyáramszolgáltatási szerződéseknél. A kategória meglátása és elnevezése régi; Almási ,,Hosszú tartamú időszakos szolgáltatások", Jtk. 1920. 113. sk. Beek S.: ..Huzamos szerződéseit." Jtk. 1920. 130. sk. 38 Utóbbi eset is a Pp. 413. §-a alá esik: v. ö. a Pp. 413. §-ában felhívott 131. § kapcsán Kovács M. komment., II. kiad.,-444. lap 5. bek. és 141. lap 9. bek. sub III.: „Viszontszolgáltatástól nem függnek" ....egyik fél által már teljesített szerződésből a másik fél által teljesítendő szolgáltatások . . . Nem tartoznak ide a bér- és haszonbérkövetelések. . , mert itt a viszontszolgáltatás. . . a folytonos használat lehetőségének fenntartásában áll. 87 Bár nem hinném, hogy teljes kifejletben is , túlnvomóan" . . [gy Jablonkay, MJSz. 1934. 277. ?s Pl. 10 évre, vagy életfogytig, vagy a nyugdí jképesség eléréséig . . . :i9 Nagyobb munkaadók azonban néha megpróbálták felmondás nélkül és azonnali natállyal (tehát a felmondásnak megfelelő idő közbevetése nélkül! leszállítani összes alkalmazottaik illetményeit. Az ilven — rendszerint körievélbeli — egyoldalú leszállítás természetesen a felmondható állásban levő munkavállalót sem köti és ez az azonnali csökkentés miatt jogosult azonnali hatállyal kilépni. így II. 6324/1932., 1933. V. 31., JH. 1933 734. Sőt. ha a tiltakozó alkalmazott kitölti is az ugyanakkori felmondás idejét, ezzel sem tekinthető a különbözetre való igényéről lemondottnak: II. 759/1934. 1934. X. 3., JH. 1934. 1004. — Más, ha tiltakozás nélkül (vagy puszta tiltakozás utáni huzamosabban továbbszolgál.