Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - Tartozások csökkentése, mint válságjogi követelmény? [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1934. évi november hó 24. napján tartott ülésén]

70 teljesítették. Különösen kiemelésre méltó, hogy a III. tanács — szemben az I.-vel mindenkor ragaszkodik ahhoz, miszerint gazd. lehetetlenülés (a MT. jav. 1150. §-ának szóhangzatához képest) csakis „kétoldali! szerződés''-nél jöhet szóba, nem pedig egyoldalii, ingyenes kötelezéseknél. Már ennélfogva nem teljesítette azon lelnek mérséklési kérelmét, aki magát hozomány adására kötelezte,"" és ugyanebből az okból többször mellőzte a liázasságonkívüli viszony megszüntetése érdekében, tehát megállóan, kötelezett összegnek a mérséklését.2' 2h Továbbá megtagadta egy. közszerzemény és özvegyi jog megváltásául kötelezett töke mérséklését azért, mert az adós (örökös) késedelemben volt."'' A Pp. 413. §-a elvének alkalmazását megtagadta, mert azt csak keresetre vagy viszontkeresetre lehet alkalmazni, nem puszta kifogásra.10 Egyszer a Pp. 413. §-át nem alkalmazta nötartás csökkentésére, mert in concreto csak mintegy 10%-os leszáilítás lett volna indokolt.31 32 Viszont egy más hasonló esetben leszállította a III. tanács a nő- és gyermektartást;33 szintúgy az örökhagyó részéről. . . menye javára kötelezett járadékot is. amikor annak fedezetét az örökösökre jutott házbérjövedelem képezte, amely esett.34 Egyéb leszállító döntést a tanácstól nem ismerek. A Pp. 413. §-ának időszakos, de viszontszolgáltatástól nem függő pénztartozásaival bizonyos párhuzamot tartanak azok a ,,huzamos" visszterhes szerződések, amelyekben az időszakos pénzbeli ellenszolgáltatás valamely állandóan nyújtott szolgáltatás fejében jár: tehát elsősorban a bérlet és a szolgálati jog26 III. 3177/1933., 1934. IV. 5., MD. 1934. 108. Közelebbről járadékhozomány volt ígérve, ami azonban irreveláns a döntésre. -7 III. 365/1934., 1934. V. 25. (említve Váginál, PJ. 1934 470. lapon); és III. 373/1934., 1934. VI. 14., JH. 1934. 749. Az adott esetekben ugyancsak járadékról volt szó. ami azonban a gazd. lehetetlenülésre vonatkozó, jelzett felfogás szerint irreveláns. (Ellenben a Pp. 413. §-a szempontjából számbajöhetne . . ., miről alább.) 28 Egy határozatból az a felfogás is kitűnni látszik, mintha hagyatéki terhet általában eo ipso nem lehetne mérsékelni: ex III. 845/1934., 1934. V. 29. JH. 1934. 838. Vájjon azért, mert az az örökösre nézve ingyenes? s illetve nem kétoldalú szerződésből eredne? (in concreto mégis: mérséklés: alább a 34. jegyzetnél.) F0* III. 5438/1933. 1934. IV. 18. (Saját gyűjtésemből.) 30 III. 365/1934 (fentebb a 27. j.-ben). 1,1 III. 1787/1934, 1934 VI. 26., .ÍH. 1934. 790. A férj nyugdíját mintegy 10%-kai csökkentette volt az állam. — Egyébként régi gyakorlat, hogy a Pp. 413. §-a körében állhat a „minima non curat praetor": Kovács Marce.1 kommentárja, II. kiad., 869. lap sub III. ?2 V. ö. még III. 4708/1934, 1934 III. 11.. JH. 1934. 528., amely esetben az özvegyi életjáradéknak egves örökösök részéről kért leszállítása utasíttatott el (de nem érdemi okokból). 33 III. 5007/1932. (a fenti 13. j. esete). III. 845/1934 (fentebb a 28. j.-ben).