Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - Tartozások csökkentése, mint válságjogi követelmény? [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1934. évi november hó 24. napján tartott ülésén]

66 dást magyarázza és erősíti az a meggondolás, hogy a magánjogi, s főleg kötelmi jogcímek egymásközti viszonyára is áll: quod uni justnm, alteri aequum. Nehezen fog megállni egyes jogcímek határainál egy oly mozgalom, amelynek — ennyiben hasonlóan a pénzromlási-áiériékelési mozgalomhoz — az okai nem egyes jogviszonyok különleges mozzanataiban rejlenek, hanem általánosak. Hiszen válság egyformán van nemcsak pl. a bérlőre vagy örökösre nézve, hanem a vevőre, kölcsönadósra és mondhatjuk minden másfajta adósra is. Nem merítjük ki tehát a judikaturában felmerült probléma terjedelmét, ha az eddigi kifejlődés vázlatos összefoglalásával ezeket említjük meg: A szolgálati jogviszony körében már 1931 nov. 12-én felvetődött a Kúria II. tanácsában a végleges alkalmazott elbocsátásának kérdése,7 később az illetmény- és nyngdíjleszállítás kérdése is (a 4600/1933. M. E. körén kívül). A bérletek gazdasági lehetetlenülésének vagy a bérleszállításnak lehetőségét igenelte a bpesti közp. jbg. már 1932 elején,8 a bpesti ítélőtábla 1932 nov. 26-án,9 a Kúria VI. tanácsa (értve az új válság óta először) 1933 ápr. 6-án10 A kötelesrész címén fizetendő pénzösszeg mérséklését a Kúria 1. tanácsa tudtunkkal 1932 nov. 15-én iniciálta;11 és kiterjesztette ezt közszerzemény címén fizetendő pénzöszszegre 1934 márc. 6-án.12 A válsággal közelebbi összefüggésben álló okból szállított le nő- és gyermektartásdíjat a Kúria III. tanácsa 1933. jún. 28-án.13 Nem merítjük ki a probléma körét annak megemlítésével sem. hogy az ingatlanvétel körében a Kúria V. tanácsa először 1932 dec. 14-én döntött a gazdasági lehetetlenülés védekezése fölött és pedig in concreto elutasítólag, de az elvi lehetőséget nem zárva ki.14 — hogy ezután több tanács döntött mindig úgy, misze7 II. 6190/1930., 1931. XI. 12., JH. 1931. 1281. 8 Barsy Károly ismertetése: Jtk. 1932. 103. sk. A cikk még (jogos) meglepetéssel említi a két döntést, amely közül az egyik a válság előtt hosszabb időre kötött bérleti szerződéssel szemben elállásra jogosítja fel a bérlőt, a másik pedig leszállítja a bért, keresetbeadástól, de elállási jog nélkül. „Nem kevesebb..., mint újabb gazdasági lehetetlenülés..." » Bp. T. 783.5/1932., 1932. XI. 26., JH. 1933. 313 = K I. 1933, 73. 10 VI. 149/1933., 1933. IV 6.. MT. 1933. 52. = JH. 1933 485. — Koronaromlásos valorizációs ügyben már a mostani válság eklatálása előtt, 1931. VII. 2-án kimondta a VI. tanács, hogv a gazd. lehetetlenülés a bérleti viszonyra is kiterjed: VI. 989/1931. JH. 1931. 1013. 11 E napról valók I. 2603/1931., MT. 1933. 1. (Alföldi jelentős megbeszélésével), és I 5757/1930., MT. 1933. 34. = MI). 1933. 20. 12 I. 2522/1933., JH. 1934. 348. 13 Közhivatalnok fizetésének csökkentését továbbhárítja (Pp. 413. §.): III. 5007/1932., JH. 1933. 975. 14 V. 1534/1932., JH. 1933. 137.