Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 10. szám - Javíthatunk-e büntetőbírósági eljárásunkon? [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1935. február 16-án tartott ülésén]

258 rásunkban a legalitás elve túlzott mértékben érvényesül. Azáltal, hogy a Bp. 101. §-a kimerítően sorolja fel azokat az eseteket, amikor az ügyészség a nyomozást megszüntetheti, azt is kimondta, hogy a terhelt halálától vagy ismeretlen helyen tartózkodásától eltekintve, a közvádra üldözendő ügyekben az ügyész mindenkor köteles vádat emelni, ha a 101. §-ban foglalt okok valamelyikét meg nem állapítja. E rendelkezés a vádhatóságot jobban megköti, mint az ausztriai perrendtartás 90, avagy a német törvény 168. §-a, amelyek kasuislikus felsorolás nélkül, egyszerűen az ügyész megítélésére bízták, mikor nem látja indokoltnak a büntetőbírói eljárás folyamatba tételét. Ennél is tovább megy azonban a francia Code d'instruction criminelle, amely feljogo sítja a vádhatóságot a nyomozás megszüntetésére azokban az esetekben, amidőn oly bűncselekményt lát fennforogni, amelynek nincsen jelentősége és a közrendet lényegesebben nem érinti (faits sans gravité et s intéréssant pas esentiellement l'ordre public). Végül az angol peres eljárást véve figyelembe, ott a kérdést megoldja már a köz vád csekély szerepe, egyébként pedig a bíróságnak van megadva az a lehetőség, hogy a vád beigazolása dacára is elutasíthatja a vádlót azokban az esetekben, amikor a vádlottal szemben az eset jelentéktelensége folytán még a próbára bocsájtást sem látja szükségesnek. Hogy hasonló intézkedés hiánya a magyar vádhatóságot és a nyomozó hatóságokat is nem ritkán céltalan, felesleges munkára kényszeríti, azt néhány gyakorlatomban előfordult példával világíthatjuk meg. Kiss Pál, aki csalás miatt már kétízben volt büntetve, felkeres egy vendéglőt és ott azt állítva, hogy társát várja, aki az elfogyasztottak árát megfizeti, 1.30 P értékű étel- és italnemüt rendel és elfogyaszt. Mivel csakhamar kiderül, hogy a pénzes társ nem jelentkezik, a vendéglős rendőrt hív. Kiss Pál beismeri, hogy becsapta a vendéglőst, mert nem volt pénze, hogy magának eleséget vegyen. Az ügyész köteles a Btk. 381. :§. 3. pontja alapján fegyházzal büntetendő csalás bűntette címén vádat emelni. A bíróság érthetően nem fogja a legkisebb büntetésként kiszabható (> havi börtönre sem ítélni az ilyen vádlottat e lényegtelen és komolynak sem tekinthető magatartás miatt, hanem módot fog találni arra, hogy ténybeli vagy jogi okokkal alátámasztott felmentő ítéletet hozzon. Nagy Erzsi nőiszabó műhelyben van alkalmazva Egyszer egy társnője az előbbinek fiókjában keresgél és talál ott 30 cm 1.70 P értékű szövetet, amely a műhelyből nemrég eltűnt. Jelenti ezt a munkaadónak, aki kap az alkalmon, hogy Nagy Erzsit felmondás nélkül elbocsáthatja és lopás bűntette miatt fel jelenti. Az ügyészség köteles a bűntettre alapított vádat előterjeszteni. A bíróság döntése azonban ugyanaz lesz, mint az előbb