Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 10. szám - Igazságellenes tényezők a jogban, különös tekintettel a kereskedelmi jogra. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1935. febr. 9. napján tartott ülésén]

247 a jogszabályok, amelyek oly érdekhelyzeteket rendeznek el, amikor kettőnél több érdek fut össze egy ponton. A joglátszat egész teóriája a harmadikok védelmét célozza és ugyanez a szempont szólal meg Staub tételében is azzal az eltéréssel, hogy az itt szóbanforgó harmadik nem egy személy, hanem ahogy Staub kifejezi magát: a nyilvánosság, a nagyközönség. Az ilyen többszemélyes érdekhelyzeteknél különös aktualitást nyer a jognak életrendező hivatása. Ez a téma azonban sokkal tágabb körű, semhogy egy felszólalás keretében tárgyalható volna. Dr. Gündisch Guido ügyvéd: Dr. Tury Sándor Kornél előadó úrral, valamint dr. Beck Salamon és dr. Nizsalovszky Endre felszólaló urakkal szemben én. mint a gyakorlati jognak szerény munkása, ki keveset foglalkozik elmélettel, kénytelen vagyok azt a beállítást megvédeni, amehet az előadó úr konstruktív jogi felfogásnak nevezett. Lehet ezen, Németországban ..Begriffsjuristprudenz"-nek címzett iskolát a „dogmatikus", sőt a „skolasztikus" kifejezéssel is illetni, de tagadhatatlan, hogy a jogban nemcsak a tartalom fontos, hanem az alak is. A forma a jogban nem állítható szembe a lényeggel, mert a lényeghez tartozik épúgy, mint a tartalom. A jogi norma jogi fogalmat rejt magában, s aki a deduktív gondolkodásra nem képes, az nem lehet jogász. Xálunk .Magyarországon kevés aktualitása van annak, hogy a jogi fogalmak túltengése ellen lépjünk fel, mert sem a magyar törvényalkotás, mely inkább a szokásjogra vezethető vissza, sem pedig a magyar bírói gyakorlat nem vitte túlzásba a jogszabályoknak, az írott normáknak a megbecsülését. Az igen tisztelt előadó úr maga is rámutatott erre. még pedig nagy elismeréssé! Ezen nézetemnek további folyományaként nem tudom helyeselni Tury Sándor Kornél professzor úrnak azon tételét, hogy megengedhetőnek tartaná, ha a bíró feljogosíttatik jogszabály hiányában, tisztán igazságérzetére hivatkozva, ítéletet hozni. Meggyőződécem szerint a bírói ítéletnek a jogszabályoktól való ilyen telje-, mentesítése nagy jogbizonytalanságot szülne; de másrészről erre nincs is szükség, miután alig képzelhetők el oly jogi cselekmények és jogviszonyok, amelyekre az analógia segítségével valamely jogszabályt ne lehetne alkalmazni. Szigorúan véve egyáltalában nem létezik olyan konkrét tényállás, melynek tényálladéki elemei egy konkrét jogszabálynak teljesen és hiány nélkül megfelelnének. Miután a jogszabályok sok tapasztalati ténynek általánosításából erednek, mindig vannak a speciális tényálladékban olyan elemek, amelyek generális normában hiányoznak. Tehát tulajdonképen minden egyes jogértelmezés és jogalkalma16*