Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)
1935 / 10. szám - A lengyel kötelmi jogi törvénykönyv általános rendelkezései. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1935. évi január hó 29. napján tartott ülésében]
185 területén, amely ha egyfelől a forgalmi életnek leginkább szükséges mindénnapi kenyere, amelyben a partikuláris jogok érvényesülése a legtöbb nehézséget okozná, másfelől épen az élethez való közvetlen idomulása folytán a kivételes jelenségek által is legközvetlenebbül támadott területe a jognak. Ez a törvénykönyv a mi érdeklődésünket, akik oly hosszú idő ota nem tudtuk a magánjogi törvénykönyvünket megvalósuláshoz juttatni, méltán kelteheti fel, hiszen három hatalmas kodifikáció uralmi területének egy törvénykönyv alá vonását jelenti es így a megalkotásában résztvevőknek módjukban volt mindhárom törvénykönyv rendelkezéseinek gyakorlati megvalósulását vizsgálva választani meg a legcélravezetőbb megoldást és nyilván nem hunytak szemet az életnek azokkal az új jelenségeivel szemben sem, amelyek a háború utáni időkben váltak a jogalkotás problémáivá. A törvénykönyv megalkotását 10 esztendeig tartó előmunkálatok előzték meg. 1923-ban kezdte meg működését Till, Allerhand, Dolinski, Longchamps de Bérier és Stefko részvételével az előkészítő bizottság, amely munkálatait 1928-ban fejezte be. 1929-től 1932-ig albizottság dolgozott, amelyben két egyetemi professzor, a már említett Longchamps de Bérier és KoschenbahrLyskowski, valamint két ügyvéd Domanski és Konic fejtettek ki tevékenységet.1 A feladat nem volt könnyű. A kodifikáció alapelvéül az szolgált, hogy az új kódexnek nem csupán a fennálló különböző jogrendszerek összeegyeztetéséül kell szolgálnia, hanem a jog további fejlődésében is az egész lengyel területen is jelentős lépést kell alkotnia. Ez a haladás, amint Dnistrjanski megállapítja, talán a leginkább abban nyilatkozik meg, hogy a forgalom biztonságának gondolatát, a jognak az individuum érdekein felül emelkedő célját sokkal erőteljesebben domborítja ki, mint bármely korábbi kódex.2 Emellett azonban a törvény alkotóinak a kompromisszumos feladat tökéletes megoldására és főként arra is törekedni kellett, hogv a törvény az egész ország területén nagyobb nehézségek nélkül életbeléptethető legyen és egyik országrész lakossága se érezze, hogy eddigi joga helyett idegen jogot erőszakolnak rá. A törvénykönyvnek három főforrása ehez képest a három előtte hatályban volt kódex volt, ezek mellett azonban kétségkívül igen erősen érezhető, főként a kazuisztikus szabályozások lehető mel1 L. Udo Rukser: Das neue Polnische Obligationrecht. — Zeitschrift für Auslandisches und Internationales Privatrecht, VII. évf. 343. I. 2 Die leitenden Grundsátze des neuen polnischen Obligationenrechts. Zeilsehrift für osteuropáische Recht.— N. F. 1. Jg. S. 124. ff.