Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfordulóján. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet 1934. évi december hó 15-iki évi rendes közgyűlésén]

n azonkívül a lényeges kifejezésben való eltérések is többször előfordulnak; 4. fogalmazásbeli eltérés, egyes szavak hiánya, vagy különbözősége végig minden decretumban előfordul; 5. sok esetben Mossóczi a margón kereszttel jelölve variánsokat ad. ilyenkor a több lehető olvasás közben Ilosvay szövege természetesen csak az egyiknek felel meg. " Megmutatta az összehasonlítás azt is, hogy a ?\Iossóczi-féle törvénygyűjteménynél magas színvonalú, tudományos munkával van dolgunk, amelyben a címfeliratok, sorszámozás, a rubrumok szövegezése, az artikulusokra való beosztás egységes és tudományos szempontok figyelembevételével készült. A marginális gloszszák és a toldalékok is arra utalnak, hogy Mossóczi tudományos szempontból is nemcsak kifogástalan, hanem a jogi irodalom fejlesztésére is alkalmas kivételes jelentőségű munkát alkotott. Minden kétséget kizáróan állíthatjuk tehát, hogy Mossóczi Zakariás nem az llosvay-codex alapján adta ki törvénygyűjteményét. Az Ilosvay-codexet nem is használta fel, mint egészet, hanem csupán, mint egyes decretuniok szövegével a szövegek összeegyeztetésénél élhetett vele. Mi pedig, amikor hálánknak egy részét véltük leróhatni az által, hogy (U a magyar jogtörténet évszázados mulasztását jóvátéve, a vele és munkájával szemben elhangzott vádak alól tisztázzuk, tisztelettel és csodálattal hajtjuk meg fejünket a liáromszázötvenesztendős évforduló alkalmából a törvények gyűjteményének első kiadója előtt. Ő minden tekintetben megérdemli azt! !í Nem véletlen az. hogy a magyar Gorpus Juris törvényeinek sorozatát Szent István, első királyunk fiához, Szent Imre herceghez intézett .,Intelmei" nyitják meg. Ügy ez — mint Szent István törvényeinek első könyve — mind pedig az ezután következő második könyv, vallásos jellé gében, valláserkölcsi tanításaival és parancsaival világosan mutatják, hogy a magyar törvények — mint a jognak legfelsőbb kiágazásai — a vallás és1 erkölcs parancsaiból nőnek ki. Találóan állapítja meg róla Werbőczy István, hogy a szent királyok törvényei, Szent István és Szent László decretumai inkább isteni, mint emberi törvényekkel foglalkoznak: „Magis de divina, quam humana lege tractasse dinoscantur" (Trip. II. r. 6. cím, 9. §.) Nem is lehet a jog világát — legkevésbé ebben a legfel50 ilyen variánsokat találunk pl. a 274. 566, 592. lapokru£|jM^')/C