Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - Részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1934. évi május hó 4. napján tartott ülésén]

59 létesítése s ezzel kapcsolatban a könyvvizsgálat bevezetése által lehetséges. Azt az ürt, amely az élet és a törvény közt tátong, a bírói gyakorlat már aligha tudja kitölteni. Az igazgatósági tagok felelősségének szabályozásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy rá vagyunk és sokáig rá leszünk utalva a külföldi tőkére. A külföldi tőkés rendszerint súlyt helyez arra, hogy tagja legyen az általa alapított társaság igazgatóságának, hogy így biztosítsa magának a kellő befolyást. Ám azt a fokozott gondosságot kívánni a külföldön élő igazgatósági tagtól, amelyet a mai gyakorlat az igazgatóság minden tagjától megkíván, lehetetlen. Igaz, hogy a külföldi az országon kívül lakás következtében jobb helyzetben van a felelősségre vonás szempontjából, mint a belföldi, de ez inkább csak a büntetőjogi felelősségre áll, sőt lényegében még arra sem, mert becsületes ember nem óhajtja magát annak kitenni, hogy büntető eljárás induljon ellene. Helyes, ha a bírói gyakorlat megkívánja, hogy legalább az igazgatóságnak egy tagja magyarországi lakos legyen, habár a felelősségrevonás szempontjából talán helyesebb volna más megoldást keresni és esetleg megvárni a külföldi igazgatósági tagtól, hogy részvényeit vagy egyéb vagyonértékeit deponálja Magyarországon, és bejegyzését ettől tenni függővé. Ez nem tartaná vissza a külföldi tőkét. Ha ellenben könyörtelenül érvényesül a fokozott felelősség követelménye úgy, amint azt a kir. Kúria említett ítéletei a K. T. alapján meghatározzák és ez ismeretessé válik külföldön, sokan gondolkodóba fognak esni és viszszahökkennek ekkora felelősség vállalásától akkor, amikor a székhelytől és a teleptől távol laknak. Már a külföldi tőkésekre való tekintettel is helyes az igazgató-tanács intézményének meghonosítása a kisebb felelősséggel, — ennek az igazgató-tanácsnak tagjai lennének maguk a külföldi tőkések, — és az igazgatóság, amelyben a magyarországi megbízottak, a tényleges ügyvezetők foglalnának helyet. Mindezen szempontok tehát a bifurkáció, az ügyvezető igazgatóság mellett az igazgató-tanács létesítése és a kötelező könyvvizsgálat mellett szólnak. Ezek a reformok nem tűrnek halasztást. Dr. Nizsalovszky Endre egy. ny. r. tanár: Minden tendencia nélkül, sőt az igen tisztelt előadó úr iránt érzett igaz nagyrabecsülésem ellenére szinte tradicionálissá kezd válni, hogy amikor szerencsém van általa is tárgyalt témához hozzászólni, a vele szemben álló csoport véleményének vagyok kény telén kifejezést adni. Ezúttal nem ez lesz a helyzet, mert csupán arra vállalkozom, hogy az előadásában és az azt követő vitában