Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 10. szám - A lengyel kötelmi jogi törvénykönyv általános rendelkezései. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1935. évi január hó 29. napján tartott ülésében]

184 A LENGYEL KÖTELMI JOGL TÖRVÉNYKÖNYV ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Irta és a Magvar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1935. évi január hó 29. napján tartott üléséhen előadta: Dr. NIZSALOVSZKY ENDRE egyetemi tanár. I. Az 1934. évi július hó első napja a magyar magánjog története szempontjából is nevezetes dátum. Ezen a napon történt, hogy a magyar magánjog egykori területének, egy, bár aránylag kis részén, ú j törvénykönyv lépett életbe. Ez az új törvénykönyv a lengyel köztársaság elnökének 1933. október 27-én kelt rendeletével kibocsátott „törvénykönyv a kötelmekről", amely egy napon kelt és lépett életbe a kereskedelmi törvényt tartalmazó másik elnöki rendelettel. A kötelmekről szóló törvénykönyv nem közvetlenül váltotta ugyan fel a magyar magánjogot, mert már 1922-ben a lengyel kormány megszüntette az osztrák polgári törvénykönyv hatályának kiterjesztésével a Magyarországtól átcsatolt terület partikuláris jogterület jellegét (bizonyos nem kötelmi jogi vonatkozású kivételekkel). A jogi elszakadást azonban két ségkivül elmélyítette ez az újabb lépés, hiszen az osztrák jog a magyar magánjog területén sem volt egészen idegen jog. 1918 őszén a Weimari alkotmány későbbi szerkesztőjének, Preussnak a berlini Kereskedelmi Akadémián tartott rectori székfoglalójában hallottam annak a rendkívüli szellemes kimutatását, hogy az emberiségnek ellenséges táborokra szakadása közvetve és végeredményében ismét a közeledést és az egységesítést szolgálja. Ennek a tételnek a magánjogra vonatkoztatott megvalósulását mutatja az új lengyel törvénykönyv, amely a Code Civil hatálya alatt álló területen felül a német polgári törvénykönyv és az osztrák polgári törvénykönyv hatályosságának feldarabolt területeiből, valamint a magyar jogterületből álló Lengyelországban hozza létre a magánjogi forgalom szempontjából egységes jogot. Ez a törvénykönyv Lengyelországban is válságos időkben látoll napvilágot. A magánjogi fogalmak szilárdságába vetett hit megingására talán ott is volt alap, az állami berendezkedések ott is az átalakulás korát élik s az állami beavatkozás olt is fokozott mértékben érvényesül. Talán Lengyelországban is voltak, akik a magánjog kodifikálásának időszerűségét kétségbevonták, a lengyel jogszabályalkotó hatalom azonban döntő súlyúnak tekintette az ország egész területére egységes jognak a megvalósítását és nem riadt vissza az elhatározó lépéstől épen a kötelmi jog