Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]

18 radikalizmusa konzervatív tendenciáinál mindenesetre erősebb, feltétlenül modern ós mai látószögű mozgalom, mellyel összeegyeztethetetlen a jogtörténeti fejlődés irányának erőszakos viszszafelé fordítása. 4. A nemzetiszocialista büntető jog elmélet, figyelemmel a legújabb irodalom megállapításaira. Reátérve ezután a nemzeti-szocialista német büntető jogelmélet bíráló ismertetésére, meg kell állapítani, hogy az mindössze egyéves múltra tekinthet vissza. Megismerése mai napig nem csekély nehézségekkel jár; a nemzeti-szocialista párt birodalmi vezetősége jogügyi főosztálya vezetőjének hozzánk juttatott 1933. év nov. 17-i hivatalos közlése például a nemzeti-szocialista büntetőjog eddigi irodalmából a Deutsches Reeht c új folyóirat utolsó számán kivül — csupán Ge mm ingen másfélíves, fent már idézett — kis füzetét isimeri. A Nemzetközi Büntetőjogi Elgyesület (I. K. V.) 1932. év szeptemberélben tartott frankfurti kongresszusán, hol először alakultak ki az új frontvonalak a nemzeti-szocialista vagy legalább azzal szimpatizáló, másfelől a liberális és szocialista kriminalisták között, többen felszólalásukban érdeklődtek a nemzeti-szocialista büntetőjog eszméi és elvei iránt. A csak némileg is beható válassszal azonban maguk az érdekelt jogászok sem szolgálhattak. Valóban, a nemzeti-szocialista pártprogramim, propaganda és irodalom, hivatalos és féUhivatalos nyilatkozatok a büntetőjogot jóformán csak annyiban érintették, amennyiben az az egyetemes jogrendszer egy része s így az általános jogpolitikai követelések reája is vonatkoznak. A nemzeti-szocialista képviselők az időközben elhunyt Kahl professzor elnöklete alatt folyt büntetőtörvénykönyvkodifiikáeiós munkálatokat mindvégig szabotálták, a parlamenti bizottság üléseit nem látogatták, nyilatkozatukban elvitatták az akkori birodalmi gyűlés azon képességét és jogosultsálgát, Ihogy az egész német nápközösség érdekeinek megfelelő Bltk-et alkothatna. A jogiászközönség legfeljebb annyit sejtett, hogy a nemzeti-szocialisták követelik a tájvédelem büntető vonatkozásainak kiépítését, a közösségi értékek fokozott oltalmát, szigorú megtorlást kívánnak a gazdasági kizsákmányolás és visszaélések minden formája ellen, végül, hogy a sterilizáció bevezetésére (gondolnak. Csupán a mult esztendő eleje óta találhatni egy-két füzetet, cikket, mely a nemzeti-szocialista eszmevilág kétségtelen 'hatását mutatja, — a tudományos irodalom azonban ma is igen szegényes, rendszeres müvek helyett csak programmá tik us brosúrákat találhatni s egymás közt ezek is nem csekély ellentétet mutatnak fel. A nemzeti-szocialista büntetőjogelmélet általános körvonalazásának ma egyáltalán lehetséges megkísérlésénél nem