Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]

csak általános propagandisztikus érdekeket szolgálnak ezek s a jogalkalmazásnak és jogalkotásinak csupán jövőbeli irányelveit óhajtják alátámasztani. A jövő joga mindenkép a német nép nemzeti és faji érdekeinek — illetve az ezt képviselni és védelmezni egyediül hivatott nemzeti szocialista kormányzat célkitűzéseinek — megfelelő életteljes nép jog (Volksirecht) akar lenni; papiros jog, paragrafushajszolás, Begriffsjurisprudenz a német jogból kiküszöbölendő. A jövő jogfejlődés a nemzeti sajátosságok fokozott kifejezésre juttatását, s emellett az erkölcs és jog közt mesterségesen keletkezett szakadék betemetését fogja szolgálni. Ettől a jogtól remélhető, hogy a háború utáni Németország — jobb- és baloldalról egyaránt megállapított — ,,Ju3tizkrise"-jének véget í'oig vetni s a népközössiég tel'jes konszenzusával találkozik alkalmazása során. Ennyit és nem többet jelent a német jogászi nacionalizmus követelményének hirdetése s az idegen (volksíremd) jogi hatások elleni harc, melyet a materializmust, individualizmust és jogi pozitivizmust reprezentáló római jognak, mint a német jogfejlődést elnyomó idegen testnek kiküszöbölése csupán szimbolizál. Mi sem természetesebb, mint hogy az egységes nemzetté válás ( Yolkswerdung) processzusát élő németség erőteljes nacionálizmusát a jog világára is kiterjeszti s mint minden kultúrát, úgy a jogkulturát is csak nemzeti gyökerekből táplálkozva ismeri el. Kétségtelen azonban, hogy ennek döntő gyakorlati jelentősége elsősorban a közjogban, (magánjogban (lásd pl. a parasztbirtok öröklésének legújabb szabályozását) stb. van; a bűnözés és az ellene való küzdelem mindenkori univerzális természeténél fogva, valamint azért is, mert a modern büntetőjog kialakulására sem a klasszikus, sem a recipiált római jog lényeges hatással amúgy sem volt: a büntetőjog abszolút nacionális felépítése kevéssé jöhet figyelembe. Kifejezetten meg kell állapítani — tekintettel arra, hogy a hazai jogi szaksajtóban is elhangzottak ilyirányú aggályok, — hogy teljesen téves ás alaptalan annak feltételezése, mintha a német jogalkotás irányítói visszatérni szándékoznának letűnt századok elavult jogvilágához. A tiszta ősgermán jogfelfogás, annak büntetőjogi vagy egyéb jogintézményei kritikátlan feltámasztása pusztán a faji öntudat kedvéért: a modern életben természetesen teljességgel lehetetlen, azt a legújabb irodalom vezető egyéniségei egyöntetűen mint hamis és téves historizmust utasítják vissza. A vérbosszú, gyermekkitétel, az istenítéletek felújítása, a Szász Tükör (Sadhsenspiegel) jogtételeinek bevezetése —• Nicolai szerint meggondolatlan dilettantizmus, Gemmingen Strafreoht im Geiste Adolf Hitlers. 1933. 17.) szerint pedig felelőtlen visszafejlődés volna. A nemzeti-szocializmus, melynek szellemi