Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]

15 zálizmus politikai és szociális diadalra jutásának egy hajtása, küzd a francia forradalomból sarjadzott 19. századbeli individualizmus minden közösséget felforgató egyéni szabadságönzése ellen, reakció iá negativisztikus liberalizmus politikai és gazdasági csődjével szemben, legelszántabb ellenfele az internacionális marxista demagógiának, letiprója a bolsevizmusnak Nómetországtnam. A nemzeti szocialista programm 1920. II. 25-én !hivalalos és változhatatlannak deklarált leszögeziést nyert az úgynevezett pártprogramul 25 pontjaiban, melyet kiegészít a mozgalom vezérének ..Mein Kampf" című önéletrajza, s egyben a mozgalom bibliájaként szereplő programmatikus műve. Az előbb említett programm, melynek ihivatalos kommentátora Gottfried Féder, határozott elutasítása egyfelől a közösségi értékek feláldozásával és a szabadságeszme effajzásával vádolt politikai, gazdasági és kulturális szabadelvűségnek, másfelől éles szemlbeszállás a nemzeti élet megfertőzésével és a dolgozók elidegenítésével vádolt internacionalista marxizmussal. Szocialista és nacionalista tételeinek mintegy csúcsán áll a 24. pontban pregnánsan kifejezett elv: „Gemeinnutz vor Eigennutz." A közérdek e felsőbbrendűsége adja az új — antimarxista — szocializmus vezérmottóját. A nemzet életében semmi más nem fontos, mint magának a nemzetnek érdeke; nem az egyén és az ő szabadsága, hanem a vérközösségen épülő nép a nemzeti lét örökké megújuló forrása (Hitler legutóbbi beszéde a nov. 12. népszavazás előestéjén). A politikai és gazdasági liberalizmus fokozatos letűnte, a niperkapitalizmjus és a marxizmus szinte egyidejű csődje által előidézett világkaoszból való kivezető űtat a német idealizmus szellemirányának folytatójaként szereplő új nemzeti szocializmus a közösségi eszme mindenekfelettiségében véli megtalálni. A pártprogramra jogi érdekű pontjai közül kiemelést igényelnek a 4—8.-ig terjedők, melyek az állampolgársági jog, közjogosítványok gyakorlása és közhivatalviselés szabályozásának faji alapokra helyezését mondja ki. A német Harmadik Birodalom az első és egyetlen állam, mely egész politikai és jogi rendszerét és szervezetét a faji hozzátartozás követelményére építi fel. A 18. pont a programm büntetőjogi érdekű, alapjában keveset mondó, inkább propagandisztikus kijelentése: követeli a könyörtelen harcot mindazok ellen, akik tevékenységükkel a iköz érdekeit károsítják; a nép elleni aljas támadók (gemeine Volksverbrecher), uzsorások és siberek halállal sújtassanak. Ennél komolyabb és jelentősebb a következő pontban foglalt követelés, mely szerint ,,a materialista világnézetet szolgáló római jogrendszer német jog által válfassék fel."