Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1933 / 1. szám - Gróf Apponyi Albert
a GRÓF APPONYI ALBERT Irta: Dr. Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogászegylet alelnöke, a felsőház tagja. A nemzel nagj halottja, </r<í/ Apponyi Albert emlékének szenteljük e sorokat. A Magyar Jogászegylet pártpolitikával se külügyi, se belpolitikai vonatkozásokban nem foglalkozik. A mi kenyerünk az erkölcsi alapokból kifejlődött jogeszme érvényesítésének a politikája, ennek a prizmáján át vizsgáljuk a társadalmi tudományos fejlődést. Nt'in fogom tehát méltatni gróf Apponyi Albertnek több mint félszázados nagyarányú politikai munkálkodását, publicisztikai működéséi és szerepét, de egy pár adatot fogok .szolgáltatni, amelyekből látjuk, hogy gróf Apponyi Albert nagy jogász volt, elsőrangú közjogász, aki sokat foglalkozott közjogi és államjogi kérdésekkel a nagy nyilvánosság előtt nemcsak a parlamentben, de irodalmilag is. nemcsak hazánkban, de a külföldön is. Gról Apponyi Albert mint közjogász különös sülyt fektetett arra. hogj megismertesse Európa müveit nemzeteivel MagyarT>/ag alkotmányának jogtörténeti fejlődését. Nagy és igen sikeres munkálkodást fejtett ki e téren. Így pl. egy pár évvel ezelőtt a leydeni, az amsterdami és a hágai egyetemeken tartott előadási ciklusokat, amelyekben méltatta ezeréves ősi alkotmányunkat a Középkorban, majd a mohácsi vésztől kezdődőleg az 1867. évi kiegyezésig és végül behatóan ismertette és jogilag elemezte az 1867. évi kiegyezés struktúráját és iparkodott eloszlatni azt a sok félreértést, amely a magyar önállóság és szuverénitás rovására a külföldön gyökeret vert! A világháború előtt úgy tudtuk, hogy van nemzetközi jog, de nem igen foglalkoztunk a jognak ezen területeivel, a háború alatt és után meggyőzödtünk azonban arról, hogy valójában nincsen nemzetközi jog. de azóta legalább behatóbban érdekli a jogásztársadalmat ez a disciplina is. Gróf Apponyi Albert is a háború után különös előszeretettel és nagy elmélyedéssel foglalkozott nemzetközi jogi kérdésekkel. Genfben, a Nemzetek Szövetsége Tanácsánál, mint Magyarország fődelegátusa működött. Egész lénye, minden gondolata, szivének minden érzése a legszorosabban össze volt forrva a magyar revízió gondolatával és mentül előbb való érvényesítésével. S minthogy gróf Apponyi is azon államférfiak és politikusok közé tartozott, akik teljes tudatában voltak annak, hogy a revíziót csakis békés úton, jogi alapokon, jogi érvekkel, az igazságosság, 1*