Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - Gróf Apponyi Albert

I a méltányosság fegyvereivel lehet kiverekedni, ép azért életének utolsó 12 évét majdnem kizárólag nemzetközi tanulmányoknak szentelte és a nemzetközi nagy problémák megoldásán fáradozott. E téren eszközölt búvárkodásainak tapasztalati eredményeit különféle külföldi konferenciákon, interparlamentáris gyűléseken, békekonferenciákon ismertette, mindég azon fenkölt céltól vezéreltetve, hogy ez is alkalmas eszköz lesz a revízió kérdésének előmozdítására. Midőn nemzetközi fórumokon hathatós szavát felemelte a kisebbségi kérdésekben és a lefegyverzési kérdéseknél a teljes igazságosságot követelte az összes nemzetek, tehát Magyarország részére is, akkor nemcsak politikai alapon, de főleg nemzetközjogi alapon akarta kimutatni, !toogy mily igazságtalanság , és jogfosztás történt Magyarországgal a trianoni békeszerződés folytán. A magyar ügyvédi kamarák kezdeményezésére Magyarország összes jogászi korporációi, a honi jogi egyetemek, a bíróságok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Külügyi Társaság stb. elhatározták, hogy tisztán jogi alapon, minden politikai felfogástól elvonatkoztatva védőiratot készítenek a trianoni békeszerződés ellen. Ennek a periratnak bevallott célja az volt, hogy a magyar jogi lelkiismeret a külföldi jogászvilág lelkiismeretére hatást gyakoroljon és hogy felvilágosítólag hasson oly körökben, amelyekben Magyarország iránt nincsen semmi érdeklődés, vagy pedig ahol téves fogalomzavarok homályosították el a való .helyzetnek a felismerését. Az e tárgyban tartott nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel gróf Apponyi Albertet választotta meg elnökévé, mert mindenki tudta és érezte, hogy a revízióval kapcsolatos, a nemzetközi jogba oly mélyen bevágó kérdésekkel senki sem foglalkozott oly behatóan, mint ő. A védőirat öt nyelven jelent meg és megküldték azt a világ összes jogászi korporációinak. Gróf Apponyi Albert nem volt hivatásos jogász és mégis egy igen nagy perben, a magyar nemzet egyik nagy perében nemzetközi fórum előtt a magyar igazságért, a magyar érdekekért, mint ügyvéd síkraszállt és nagy diadalt aratott. Köztudomású, hogy a trianoni békeszerződés biztosítja minden magyar állampolgár számára, hogy az elszakadt területeken lévő javai (les biens) továbbra is jogos tulajdonát képezik és hogy ezekre vonatkozólag semmiféle zálogolást nem lehet keresztülvinni, Amennyiben ilyesmi mégis megtörténik, akkor független választott döntőbíróság határoz a felmerült kérdésekben. Románia a .háború után agrártörvényeket hozott, amelyeiknek következtében a magyarok ott lévő birtokaik lefoglaltattak. Ezen agrárreform következtében mintegy háromszáz ma> gyar birtokos lépett fel perrel Románia ellen a vegyes döntőbíró-