Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

159 val - hogy a szerződés létrejöveteléhez szükséges, hogy a felek minden pontban, amely a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak, ámde, hogy ez a rendelkezés nem a külső tényállásra, hanem belső momentumokra van építve, az különösen akkor tűnik ki. ha ta 94S. §-hoz képest ezt a tételt az egyoldalú jogügyletekre akarjuk alkalmazni, mert ezekre a tétel úgy úgy szólana, hoay a jogügyiéi léfcrejöveteléhez valakinek az akarata szükséges.19 A szerződés külső lényállásának a minimumát annak idején a német első szöveg 77. §-a állapított':! meg annak kimondásával, hogy a szerződés kötéséhez szükséges, hogy a szerződő felek egyező akaratukat egymás irányában kijelentsek. Ezt a rendelkezési a német második bizottság abból ia fentiek szerint téves megállapításból kiindulva törölte, hogy szerződéskötésnek a lényeges elemei a mi idézett §-unknak megfelelő 78. §-ból amúgy is kitűnnek.-" Mi pedig mai napig is követjük a német bizottság álláspontját, annak ellenére, hogy a 77. §. törlése a német Reithsgerichtet sok esetben a német ptk. 154. és köv. §-ain keresztül vezető és nem mindig kielégítő eredménnyel járó kerülőútra terelte és hogy a második bizottságnak ezt a törlését is a végzetes hatású törlések közé sorozzák, amely sok bajnak lett a kútforrása.21 Akár visszaállítjuk a német I. szöveg 77. §-át. akár pedig megállapítjuk, hogy a visszaállítás nélkül is az a helyzet, hogy az elvező akaratok kölcsönös nyilvánítása nélkül a szerződés külső tényállása sem jöhet létre, már is ki kell rekesztenünk a fogyatékos jonü évietek sorából és nem szabad szerződésnek neveznünk azt a tényállást: 1. amikor az akaratnyilvánítások még nincsenek befejezve, tehát a nem teljes szerződéseket; 2. azt az esetet, amikor a megtörtént akaratnyilvánítások nem egyezőek, tehát a dissensus esetét. Xem teljes a jogügylet, ha az ahhoz megkívánt külső tényállásnak valamely eleme még hiányzik. Az ilyen ügylet valójában csak a még hiányzó ténválladéki elem hozzá{árulásával válik jógii j\ lett' és i méí hiányzó elem hozzá támlásával rendszerint ügyletté is válik. Ha íz íróasztalomon felgyülemlett irathalmazból kiválogatom a már feleslegessé vált tömeget és elhatározom, hogy nzt el foijom dobni, ez még nem derelikciő és a besurranó tolvaj, aki éppen az így kiválasztott anyagot viszi el. nem fog occu19 Természetesen az akaratnyilvánítás egymagában nem mindig elég az ügylet létesítéséhez. Szükséges lehet még jóváhagyás (Ml. 950. §.) és pl. a reálszerződések esetében szolgáltatás. Akaratnyilvánítás nélkül azonban ügylet nincsen. 20 Mugdan: Die gesammten Materialien. I. k. 441. és 688. 1. 21 Manigk: Das Wesen des Vertragsschlusses in der neueren Rechtssprechung. Jherings Jahrbücher 77. k. 127. és köv. 1.