Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

160 patio útján tulajdont szerezni, mert az én derelinkválásom külső tényállása még nem valósult meg. Hasonlóképen, ha a két szerződéskötés felől tárgyaló fél közös — titoktartó — barátja már tudja, hogy a felek közt az akaratmegegyezés megvan, szerződés külső tényállása mindaddig nem lesz megállapítható, amíg a felek egyező akarata egymás irányában kifejezésre nem jut. A nem teljes szerződésnek a fogyatékos szerződéssel szemben va1© ez a megkülönböztetése céltalannak látszanék a SzászySchwarz Gusztáv álláspontja szerint, aki szerint a jogügylet joghatásra irányuló olyan cselekményt tartalmazó tényállás, amely ugyanezt a joghatást létre is hozza. Száiszy-Schwarz ugyanis ennek a meghatározásnak következetesen le is vonja azt a konzekvenciáját, hogy a semmis jogügylet nem jogügylet.22 Ehhez képest ugyanazt jelentené, akár azt mondanám, hogy azért nincs jogügylet, mert még nem valósult meg a külső tényállása, akár azt, hogy nincs jogügylet, mert ami megvalósult, semmis. Ámde ez csak elméletileg áll így és a kérdés végeredményében puszta szóhasználati kérdéssé fokozódik le. Ha ugyanis a szerződés külső tényállását mutató jelenséghez a jog bizonyos olyan következményeket kapcsol, amelyek a nem teljes külső tényállási! ügyletekhez nem kapcsolódnak, akkor a további tárgyalás szempontjából tökéletesen közömbössé válik, vá j jon a nem jogügyletek körében választom-e külön a semmis tényállásokat a nem teljesektől, vagy pedig az ügyletek fogalmát állítom fel olyan széles körben, hogy abba a semmis ügyletek is beleférjenek. Az utóbbi megoldás mellett szól különösen az, hogy a semmis jogügyletet a felek közvetlen viszonyában valóban lehet ugyan nemjogügyletnek tekinteni, de a jóhiszemű 'harmadik személyek szempontjából, akik az előttük lévő külső tényállásban megbíznak, mégis — bizonyos tekintetben — ügylet lesz az. így a semmis szerződésnek egy esetére, nevezetesen a színlelt szerződés esetére ezt a Mt. 999. §-a is egyenesen kimondja. A hiányzó külső tényállás és a semmis szerződés közti megkülönböztetés válik jelentőssé annak a kérdésnek az eldöntésében, vájjon micsoda jelenség az, amikor a szerződés létrejötte bizonyos alakhoz van kötve és a felek akaratnyilvánítása nem a megszabott alakban történt. A törvényhozó elvileg a kérdésben kétféle álláspontra helyezkedhetik. Vagy azt mondja, hogy bizonyos esetben csak azt tekinti akaratnyilvánításnak, ami a megfelelő formában jelentkezik, vagy azt, hogy a forma megtartása nélkül tett akaratnyilvánítás akaratnyilvánítás ugyan, de olyan, amelyhez a célzott jogi hatás nem fűződik. Az előbbi megoldás mellett nincs ügylet, az utóbbi esetben az ügylet semmis. 22 I. m. 225. 1.