Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

158 ségeire, mint éppen ez. A személyi, családi és öröklési jog erősen konzervatív jellegűek, többé-kevésbbé ilyen a dologi jog is. A kötelmi jog tartalmazza a magánjog dinamikus, mozgékony részét. Ezzel szemben a Mt.-nek éppen a kötelmi jogi része az, amely az 1922 -1928. években végrehajtott átdolgozási munkálatok során aránylag a legkevésbbé változott. Ez a rész a leginkább volt összhangban a bírói gyakorlattal, s a célkitűzéshez híven ezért maradhatott a leginkább változatlan. Viszont éppen ez az a terület, amelyen a leginkább lehet helye annak, hogy reformgondolatokat is tárgyalás alá vegyünk. Az 1930 : XXII t.-c. nelí a zöldhitelről és a tőzsdei határidőügyletről szóló fejezeteiben, s az egyes ügyletek kötelező írásbafoglalásáról szóló már említett törvényjavaslaton felül az uzsoráról szóló javaslatban máris R szerződési jog körébe vágó olyan rendelkezéseket találunk, amelyek — ha alapjukban meg is egyeznek a Mt. gondolataival -— több vonatkozásban eltérő rendelkezéseket is tartalmaz nak, jeléül annak, hogy a Mt. rendelkezései, ha a bírói gyakorlattal megegyeznek is mégsem elégítik ki mindenben a mai élet szükségleteit. A bíráló megjegyzéseknek tehát a kötelmi jog körében fokozott mértékben van létjogosultságuk, a kényszerhelyzet szülte efemer jelentőségű jogszabályokból azonban mégsem szabad túlzott konzekvenciákat levonni a kódex szabályaira. Amikor Bieberstein a jog harcáról beszél a törvényekkel szemben, Ernst Beling pedig Windscheid klasszikussá vált tételével: ,,Der Traum des Naturrechts ist ausoetráumt" egy nifásik tételt lát komoly harcban állani: ,.Der Traum des positiven Rechts ist ausgetráumt" és a két tétel közötti kiegyenlítődés útját keresi;18 az új jelenségek értékesítésében az óvatosság nagyon is indokolt. TI. A nem teljes és a fogyatékos jogügyletek. I. Amidőn az alábbiakban a Mt.-nek a fogyatékos jogügyletekkel szemben elfoglalt álláspontját kívánom vizsgálat alá venni, fogyatékos jogügvletek alatt általában azokat a jelenségeket értem, amelyek ia jogügyletek külső tényállásának képét mutatják, anélkül, hogy a jogügylethez fűződő hatást valóban előidéznék. Ahhoz tehát, hogy fosvatékos jogügyletről szólhassunk, nézetem szerint szükséges legalább annyi, hogy a jogügylet egész külső tényállása megvalósuljon. Hogy mi a jogügylet külső tényállásának minimuma, azt a Mt. nem határozza meg. A 949. §. a szerződésre korlátozottan kimondja ugyan — a régebbi negatív formulázás megfordításá 18 Vom Positivismus zum Naturrecht u. zurück. Festgabe für Heck etc.