Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

152 villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931 : XVI. t.-c! pedig a kényszertársulásnak is több esetét szabályozza. Az idézett két törvényben megtaláljuk a szerződési kényszer gondolatának megvalósulását is. Ha a mi munkajogunk, ban a kollektív szerződésnek nem is lehet nagyobb hatályt tulaj donítani mint azt, hogy az ily szerződést létesítő felek csupán egymás irányában vannak kötelezve arra, hogy a kollektív szerződéstől eltérő tartalmú szerződéseket ne kössenek, illetőleg mindent, ami a törvény korlátai közt módjukban áll, elkövessenek arra, hogy a szervezetük körébe tartozó egyes személyek a kol lektív szerződésnek megfelelő szerződést kössenek, attól eltérő szerződést pedig ne kössenek6 és ha ennél nagyobb hatálya a cukonépatermelők kényszerorganizációja és a cukorgyárosok szövetsége közti megállapodásnak sincsen, mégis van rá eset, hogy — amint ez a német 1918. dec. 23.-i rendelet szerint van — a megállapított feltételektől eltérő szerződéses megállapodás nem a megállapodásnak, hanem az eleve megállapított feltételeknek megfelelő jogviszonyt létesít. A mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásáról szóló 1923: XXV. t.-c. szerint nevezetesen a mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság által megállapítottnál alacsonyabb bér szerződéses megállapítása nemcsak büntetést von maga után, hanem a munkás — az eltérő akaratnyilvánítása ellenére — a munka megszűnte után kilencven napon belül követelheti teljesített munkája után a megállapított legkisebb munkabér és a részére kifizetett munkabér közti különbözet megfizetését. Ez a jogszabály mégis nem alkalmas a németeknél a tarifális szerződés körében felmerült vita reprodukálására. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy a munkabérmegállapító bizottság már összetételének a törvényben foglalt szabályozásánál fogva közjogi alakulat és az általa végzett bér megállapítás közjogi hatályú. Az egyes munkás igénye tiltott cselekményen alapuló kártérítéis, amely a kár mennyiségének bizonyítása helyett a hatósági bérmegállapításhoz igazodó mértékű. Más a helyzet az .idézett német rendelet szerint. A tarifális szerződés egyes munkaadó és a munkások magánjogi személy egyesülése, vagy munkaadói és munkásszervezetek közt jön létre, tehát első pillanatra tiszta magánjogi jellegű. Ennek ellenére az ily szerződésnek az a része, amely nem a szerződő felek közti jogviszonyt szabályozza, hanem munkafeltételeket állapít meg, a szerződésben részes szervezet tagjaival szemben is hatályos. Az idézett rendelet 1. §-a szerint nevezetesen a tarifális szerződéstől eltérő munkaszerződések hatálytalanok. Ez a hatálytalanság azonban nem semmisíti meg a szerződést, hanem a hatálytalan kikötések helyébe a tarifális szerződés megfelelő rendelkezései 6 L. legutóbb Grill-féle új Döntvénytár XXIV. k. 668. sorsz.