Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

151 után legtöbbnyire kiderül, hogy nem annyira új fogalmakat látnak, mini a régi fogalmakat látják némileg máskép. A magánjog átalakulásának jelenségeit legutóbb Kari Geiler5 — aki az általunk feltett kérdésre kíván éppen kimerítő választ adui — öt pontban foglalja össze: 1. Entindividualisierung, 2. Entrationalisierung, 3. Entformalisierung des Rechts, 4. Ubergangshaftigkeit, 5, Internationalisierung des Rechts. A szerződési jog körébe az idézett öt pont alatt tárgyalt jelenségek közül kb. a következük vágnak: 1. Az emberek közti kapcsolatok létesítésére szolgáló két eszköz közül a társulás, a szövetkezés (Vrerbandj jelentőségében a szerződés rovására egyre gyarapszik. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyeznem, bogy ha ez a megállapítás megáll is, akkor sem lehet ok arra, hogy a két alakulat hármelyikének szabályozását a másik rovására elhanyagoljuk, hiszen a jogi szabályozás mikéntje — legalább elvben — nem függhet valamely jelenség gyakoriságától, sőt legtöbbnyire attól sem, hogy a szabályozott jogi alakulatnak mily terjedelmű a gazdasági jelentősége. 2. A gazdasági életben egyre ritkábbak lesznek az olyan szerződések, amelyeket egyes személyek szabadon létesítenek. Még azokra a szerződésekre is, amelyek látszólag csupán egyes gazdasági alanyok közt létesülnek, rendszerint ráveti az árnyékát valamely gazdasági organizáció, amely a szerződés tartalmára döntő hatással van. 3. A szerződési szabadság keretei szűkülnek. Kényszertársulások, szerződési kényszer és kényszerszerződések egyre gyakoribbak lesznek. 4 A még megmaradt privátautonómiának is korlátja a közérdek, sőt mások érdekének az érvényesülése. Meg kell ugyan állapítanunk, hogy azok a tételes jogszabályok, amelyekből Geiler az ismertetett következtetéseit levonja, nálunk nagyrészt nem találhatók fel, de ezzel szemben valóban nem tudhatjuk, hogy a Németországban már létrejött jogszabályok nem jelentik-e a fejlődésnek egy olyan fázisát, amely nálunk is be fog következni. S ha szabad magamat így kifejezni, nyomokban mégis megvannak már nálunk is Geiler által oly nagy jelentőségűnek tartott alakulatok. Az a két modern jogi jelenség, amelyre Geiler épít, a karteljog német szabályozása és a kollektív szerződés joghatása. Ha a mi karteljogunkban szerződési kényszer, kényszertársulás, organizációs kényszer nincsen is, a cukorrépatermeléssel és a cukorgyártással kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1931 : XIX. t.-c. a cukorrépatermelők kényszerorganizációját már megvalósítja, a 5 Moderné Rechtswandlungen auf dem Gebiete des Privatrechts. (Klausig—N'ipperdey—Nussbaum: Beitrage zum Wirtschaftsrecht 173. és köv. I.)