Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

6 mondható felfogás szerint egységes feleletet adni arra a kérdésre, hogy a parlamenti jóváhagyásnak a nemzetközi jog szempontjából milyen jelentősége van, nem lehet, mert a megoldás a különböző alkotmányjogok szerint különböző. Vannak államok, amelyeknek alkotmánytörvényei az első felfogást, vannak, amelyeknek alkotmányjoga a második felfogást, s vannak, amelyek a harmadik felfogást szentesítik.1 2. A nemzetközi jogi iskola felfogása két alakban jelentkezik. B felfogás egyik árnyalata szerint a parlament hatásköre a nemzetközi szerződések kötésére sohasem terjed ki, a parlamentnek a szerződés megkötésénél, a szerződési akarat létrehozásánál soha sincs szerepe, hatásköre csupán közvetett, vagyis egyedül a szerződés végrehajtására szolgáló belső jogszabály, belső parancs kibocsátására irányul.2 A nemzetközi jogi iskola másik árnyalata viszont elismeri a parlament hatáskörét — legalább is az államok nagy csoportjánál — a szerződés megkötésénél, a szerződési akarat létrehozásánál is, a parlamentet az államfő mellett a szerződési akarat tényezőjének tekinti, a parlamenti jóváhagyás nélkül kötött szerződést azonban nemzetközi jogilag érvényesnek és kötelezőnek tartja akkor is, ha a szerződő állam alkotmánya szerint a parlamenti jóváhagyás a szerződés létrejövetelének feltétele. Az előbbi felfogás szerint a parlament szerepe a szerződéskötésnél mindég közvetett, az utóbbi felfogás szerint lehet közvetlen is és lehet közvetett is. Az első felfogás első árnyalatát az irodalomban elsősorban Gneist3 és Laband* képviselik.5 Gneist és Laband elméletüket ugyan csak a porosz és a német birodalmi közjog területére akarták alkalmazni s ennek folytán érveiket is elsősorban a porosz és a német államjogból merítették, mindazonáltal elméletük 1 így Buza : id. m. 66. és köv. 1. 2 A ma már általánosan elismert közjogi felfogás szerint a nemzetközi szerződést élesen meg kell különböztetni a szerződés végrehajtására szolgáló belső parancstól. Ez utóbbi kibocsátása a szerződés törvénybeiktatása vagy szövegének rendeleti uton közzététele útján történik. 3 Gneist : Gutachten über die Auslegung des Art. 48. der VerfassungsUrkunde, Meier : id. m. függeléke, 337. és köv. 1. 4 Laband : id. m. I. k. 3. kiadás. 604. és köv. 1. 5 Ez a felfogás felel meg az angol közjog álláspontjának : 1. Blackstone r Commentaries. 1848. I. 256. 1.