Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

7 általános érvényűnek tekinthető. Szerintük a parlament jóváhagyásának csak belső közjogi jelentősége van s a parlament jóváhagyása csak a szerződés végrehajtására szolgáló belső parancs, vagyis a szerződés tartalmának megfelelő belső állami jogi szabályok kibocsátásához szükséges. A parlamenti jóváhagyás hiánya tehát a szerződést sem nemzetközi jogilag, sem közjogilag nem teszi érvénytelenné, csupán az a következménye, hogy a szerződés végrehajtásához szükséges belső parancs, belső jogszabály nem bocsátható ki és így a szerződés rendelkezései a hatóságokra és állampolgárokra nem kötelezők. Nem tekintve a porosz és német államjogokból vett különös érveikre, Gneist és Laband elméletüket azzal indokolják, hogy emellett a felfogás mellett a szerződéskötésnél biztosítva van a cselekvés egysége és a képviseleti jogosultság könnyen és biztosan, külsőleg felismerhető, csalhatatlan ismérvek alapján állapítható meg. Gneist és Laband elméletét elsősorban Jellinek1 és Seligmann,2 nálunk pedig Buza3 bírálták. Jellinek és Seligmann szerint ez az elmélet jogászilag tarthatatlan, mert lehetetlen az, hogy a szerződés megkötésére más állami szervnek legyen hatásköre, mint a szerződés végrehajtására. így az államjog önmagával jutna ellentétbe, mert feljogosítaná az államfőt oly kötelezettség vállalására, amelyet teljesíteni nem tud. Ha az államot a nemzetközi jog értelmében a belső szabályok kibocsátásának kötelezettsége terhelné, a parlament pedig jogosítva lenne a belső szabály kibocsátását megtagadni, akkor az állam ugyanannak a jogrendnek, az államjognak az alapján kötelezve lenne, de egyúttal jogosítva is a kötelezettség teljesítését megtagadni, vagyis jogosan szerződésszegést, jogos jogtalanságot elkövetni, ami fogalmi képtelenség. Buza szerint a Gneist—Laband-féle elmélet nem jogi képtelenség, de nem nyerhet alkalmazást minden esetben. Csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a belső alkotmányjog legitimálja az államfőt oly szerződés kötésére is, amelynek végrehajtása 1 Jellinek : Gesetz und Verordnung. 1887. 349. és köv. 1. 2 Seligmann : Beitráge zur Lehre vom Staatsgesetz und Staatsvertrag. 1890. I. k. 41. és köv. 1. 3 Buza : id. m. 66. és köv. 1.