Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

5 nemzetközi jogilag az államot.1 A második, a közjoginak nevez­hető iskola felfogása szerint a parlamenti jóváhagyásnak nemcsak belső közjogi, hanem nemzetközi jogi jelentősége is van, amennyi­ben a parlamenti hozzájárulás a szerződés nemzetközi jogi érvényének is feltétele ott, ahol az alkotmány e jóváhagyás megszerzését megkívánja.2 Az olyan szerződésből, amely az alkotmány szerint parlamenti jóváhagyásra szorul, e jóváha­gyás elmaradása esetén nemzetközi jogok és kötelezettségek sem keletkeznek. A harmadik, a két említett felfogás között helyet foglaló kiegyenlítő felfogás, a feltételes nemzetközi érvé­nyesség elmélete szerint a parlamenti hozzájárulás ugyan feltétele a szerződés nemzetközi jogi létrejövetelének, az enélkül létre­jött szerződés azonban nem abszolút, hanem csak relatív érte­lemben véve tekinthető érvénytelennek, amennyiben a parla­ment utólagos hozzájárulása esetében a szerződés utólag telje­sen érvényessé válik.3 Végül a negyedik, a ma uralkodónak Jogi Szemle, 1921.), amely szintén csupán a nemzetközi jog szempontjábó vizsgálja a kérdést. Megemlítendők még : Csemegi Károlynak «Az állam­szerződések aktiválása* (1873) (Müvei 1904. I. k. 234. és köv. 1.) és Timon Ákosnak «Az osztrák concordatum és a magyar közjog» (Magyar Igazságügy. XX. k. 1883 aug.) című tanulmányai és végül Ferdinándy Gézának és Polner Ödönnek az államalkotó szerződésekről irott tanulmányai (Athenaeum 1901­és 1902.). Külön ki kell még emelnem Danilovics Pál külügyminiszteri taná­csosnak, a kérdés kiváló szakértőjének a Külügyi Szemináriumban és a kül" ügyi előkészítő tanfolyamon tartott, nyomtatásban azonban mindeddig meg nem jelent előadásait, amelyek különösen a nemzetközi szerződések kötésénél szokásos alakszerűségekkel foglalkoztak behatóan. Egészen röviden érintik a nemzetközi szerződéseket a forgalomban levő nemzetközi jogi és közjogi tan­könyvek is, amelyek közül Irk, Teghze, Csarada és Weninger, továbbá Tom­csányi Móric, Nagy Ernő, Molnár Kálmán, Faluhelyi Ferenc tankönyvei érdemelnek elsősorban említést. 1 Ennek az iskolának képviselőit felsorolja : Schoen : id. m. 400., 408.1. ; Pitamic : id. m. 33. 1. Az irodalomban ezt a felfogást nevezik államjogi fel­fogásnak és az általam államjoginak nevezett felfogást nemzetközi joginak (Bittner : id. m. 82. 1.), szerintem azonban nem egészen helyesen, mert az előbbi felfogásnak inkább nemzetközi jogi írók, az utóbbinak inkább belső közjogi írók a képviselői. 2 Ennek az iskolának a képviselőit felsorolja és felfogásukat ismerteti : Schoen : id. m. 407. 1., Pitamic : id. m. 33. 1. 3 V. ö. Wegmann : id. m. 73. 1. ; Schoen : id. m. 414. 1., 1. j. ; Pitamic : id. m. 32. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom