Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

5 nemzetközi jogilag az államot.1 A második, a közjoginak nevezhető iskola felfogása szerint a parlamenti jóváhagyásnak nemcsak belső közjogi, hanem nemzetközi jogi jelentősége is van, amennyiben a parlamenti hozzájárulás a szerződés nemzetközi jogi érvényének is feltétele ott, ahol az alkotmány e jóváhagyás megszerzését megkívánja.2 Az olyan szerződésből, amely az alkotmány szerint parlamenti jóváhagyásra szorul, e jóváhagyás elmaradása esetén nemzetközi jogok és kötelezettségek sem keletkeznek. A harmadik, a két említett felfogás között helyet foglaló kiegyenlítő felfogás, a feltételes nemzetközi érvényesség elmélete szerint a parlamenti hozzájárulás ugyan feltétele a szerződés nemzetközi jogi létrejövetelének, az enélkül létrejött szerződés azonban nem abszolút, hanem csak relatív értelemben véve tekinthető érvénytelennek, amennyiben a parlament utólagos hozzájárulása esetében a szerződés utólag teljesen érvényessé válik.3 Végül a negyedik, a ma uralkodónak Jogi Szemle, 1921.), amely szintén csupán a nemzetközi jog szempontjábó vizsgálja a kérdést. Megemlítendők még : Csemegi Károlynak «Az államszerződések aktiválása* (1873) (Müvei 1904. I. k. 234. és köv. 1.) és Timon Ákosnak «Az osztrák concordatum és a magyar közjog» (Magyar Igazságügy. XX. k. 1883 aug.) című tanulmányai és végül Ferdinándy Gézának és Polner Ödönnek az államalkotó szerződésekről irott tanulmányai (Athenaeum 1901és 1902.). Külön ki kell még emelnem Danilovics Pál külügyminiszteri tanácsosnak, a kérdés kiváló szakértőjének a Külügyi Szemináriumban és a kül" ügyi előkészítő tanfolyamon tartott, nyomtatásban azonban mindeddig meg nem jelent előadásait, amelyek különösen a nemzetközi szerződések kötésénél szokásos alakszerűségekkel foglalkoztak behatóan. Egészen röviden érintik a nemzetközi szerződéseket a forgalomban levő nemzetközi jogi és közjogi tankönyvek is, amelyek közül Irk, Teghze, Csarada és Weninger, továbbá Tomcsányi Móric, Nagy Ernő, Molnár Kálmán, Faluhelyi Ferenc tankönyvei érdemelnek elsősorban említést. 1 Ennek az iskolának képviselőit felsorolja : Schoen : id. m. 400., 408.1. ; Pitamic : id. m. 33. 1. Az irodalomban ezt a felfogást nevezik államjogi felfogásnak és az általam államjoginak nevezett felfogást nemzetközi joginak (Bittner : id. m. 82. 1.), szerintem azonban nem egészen helyesen, mert az előbbi felfogásnak inkább nemzetközi jogi írók, az utóbbinak inkább belső közjogi írók a képviselői. 2 Ennek az iskolának a képviselőit felsorolja és felfogásukat ismerteti : Schoen : id. m. 407. 1., Pitamic : id. m. 33. 1. 3 V. ö. Wegmann : id. m. 73. 1. ; Schoen : id. m. 414. 1., 1. j. ; Pitamic : id. m. 32. 1.