Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

4 mással ellentétben álló felfogás alakult ki. Az első, a nemzetközi jogi iskola felfogása szerint az államok alkotmányjogi szabályai értelmében megkívánt parlamenti jóváhagyásnak csupán belső közjogi jelentősége van, amennyiben a parlamenti hozzájárulás elmaradása a nemzetközi jog szempontjából ott sem teszi érvénytelenné a szerződést, ahol a belső alkotmányjog a parlamenti hozzájárulás megszerzését megkívánja. Az ilyen szerződés a parlamenti hozzájárulás elmaradásának ellenére is köti Az említett müveken kívül lásd még : R. Gneist: Gutachten zum Artikel 48 der preussischen Verfassung E. Meiernek id. müvében 339. és köv. 1. ; J. Unger : Über die Gültigkeit von Staatsvertragén a Zeitschrift für das Privát- und öffentliche Recht der Gegenwart-ban, VI. 1879, 349. és köv. 1. ; Á. Leoni : Ein Beitrag zur Lehre von der Gültigkeit der Staatsvertráge in den Verfassungsstaaten az Archiv f. öff. Recht-ben, I. (1886) 498. és köv. 1. ; C. Schanzer : II diritto di guerra e dei trattati negli Stati a governo reppresentativo, Turino 1891 ; F, Wegmann : Die Ratifikation von Staatsvertrágen, insbesondere das Verháltnis der Ratifikation zur parlamentarischen Zustimmung beim Vertragsabschluss, Berlin 1892 ; F. Tezner : Zur Lehre von den Staatsvertrágen, Zeitschrift f. d. Privát- und öff. Recht d. Gegenwart, XX. 1893, 120. és köv. 1. ; F. Despagnet : Les difficultés internationales venant de la constitution de certains pays, Revue gén. de droit intern, public, IL 1895, 184. és köv. 1. ; A. Dauzat : Du rőle des Chambres en matiére de traités internationaux, Paris 1899 ; C. H. Butler : The treaty-making power of the United States, 2 kötet, New-York 1902 ; A. Riess : Die Mitwirkung der "gésetzgebenden Körperschaften bei Staatsvertrágen, Abhandlungen aus dem Staats- und Verwaltungsrecht von S. Brie, Nro. X., Breslau 1904 ; B. Weil: Die Mitwirkung der Volksvertretung bei Staatsvertrágen, Strassburg 1906 ; Quincy Wright : Constitutionality of treaties, American Journal of international law, XIII, 1919, 242. és köv. 1. ; Ch. Tansill: The treaty-making power of the Senate, u. ott XVIII. 1924, 459. és köv. 1. ; K. König : Volksbefragung und Registrierung beim Völkerbund : neue Erfordernisse für die Gültigkeit von Staatsvertrágen, Leipzig 1927, 1—42. 1. ; A. D. Mc Nair : when do British treaties involve legislation? British Year-Book of international law, IX. 1928, 59. és köv. 1. A vonatkozó — igen szegény — magyar irodalomból elsősorban ki kell emelnem Buza Lászlónak «A parlament szerepe az államszerződések kötésénél (Athenaeum 1914) című értékes tanulmányát, mely azonban nem a magyar közjog, hanem általános államtani szempontból vizsgálja a parlament szerepének kérdését; Egyed Istvánnak a «Nemzetközi szerződések kötése» (Magyar Jogélet, 1921 márc), «A békeszerződés mint magyar jogforrás* (Magyar Jogi Szemle 1921. június), «A magyar állam nemzetközi jogalanyisága)) (Külügyi Szemle. 1920. 2. szám) címek alatt megjelent igen értékes cikkeit ; Ambrózy Gyula cikkét a nemzetközi szerződések megkötéséről (Magyar