Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

17 nagy jelentősége, mert a szerződéskötés helye és ideje megállapításának a nemzetközi szerződéseknél gyakorlati szempontból nincs az a fontossága, mint a magánjogi szerződéseknél. 5. A harmadik, a feltételes nemzetközi érvényesség elmélete a Meier-féle teória továbbfejlesztésének köszönheti létét. Ennek az elméletnek hívei szerint az államfő köti ugyan a szóbanlevő szerződéseket is, de a kötésnél ex lege érvényességi feltétel a törvényhozó testület hozzájárulása. Ennek az elméletnek a főképviselői Unger,1 Jellinek2 és Seligmann,5 nálunk pedig Ambrózy.* Unger magánjogi analógiák alapján igyekszik elméletét igazolni. Amint a magánjogban is bizonyos esetekben az ügylet érvénye harmadik személyek jóváhagyásától függ (p. o. kiskqrúnak az atya vagy gyám beleegyezése nélkül kötött házassága), úgy a nemzetközi szerződések érvénye is harmadik személy, a parlament jóváhagyásától függ. Jellinek szerint az államfő szerződéskötési "joga addig terjed, amíg rendeletkibocsátási joga. A parlamenti jóváhagyás, a parlament hozzájárulásától függővé tett szerződéseknél conditio iuris, amely felbontó vagy felfüggesztő, aszerint, amint a parlament szerepe a szerződéskötésnél közvetett vagy közvetlen. Seligmann szerint a parlamenti jóváhagyás mindég felfüggesztő feltétele a szerződés érvényes létrejövetelének ott is, ahol a parlament szerepe csak közvetett, mert a megerősítéssel a szerződés formailag mindig perfekt s a parlamenti jóváhagyásnak csupán az a jelentősége, hogy azok a kötelezettségek, amelyeknek létrejöveteléhez a parlament hozzájárulására az alkotmány szerint szükség van, csak a parlamenti jóváhagyás után lépnek hatályba. Ambrózy szerint a szerződés közjogi érvényességének is feltétele a törvényhozó testület hozzájárulása. E hozzájárulás nélkül a ratifikáció után is a szerződés érvényessége még feltételtől függ, azonban a ratifikált szerződés már ekkor nem egyszerű 1 Unger : Über die Gültigkeit der Staatsvertragé. Zeitschrift für priv. u. öff. Recht der Gegenwart. VI. k. 349—356. 1. 2 Jellinek : id. m. 198. köv. 1., 347. köv. 1. 3 Seligmann : 127. és köv. 1. 4 Ambrózy : Loc. cit. Jogászegyleti Értekezések. XXIV. ^